Tájékoztató a DUNA makró régióban érintett települések döntéshozóinak

Tisztelt Polgármester Asszony!

Tisztelt Polgármester Úr!

Az Európai Unió Duna-stratégia keretében induló fejlesztési ciklus előkészületei során többféle szemlélet, tartalom jelent meg, alakult át és szűnt meg az elmúlt két évben. Az érintett szereplők kisebb-nagyobb sikerrel igyekeztek részt venni a megkezdett folyamatban, a nemzetközi és a hazai megjelenésekben. Többnyire az egyes szakágazatok kijelölt képviselői szerepeltek eddig, ritkábban a civil szervezetek is igyekeztek hallatni a hangjukat.

A jelenlegi helyzetben megállapítható, hogy bár több elfogadott prioritásban és majdani várható pályázati körben vannak előkészületek a Duna-régióban történő fejlesztésekkel kapcsolatban, mégis, a ténylegesen érintett szereplők egyelőre még keresik valódi szerepüket és lehetőségeiket a bekapcsolódásra, a fejlesztéssel kapcsolatos projekttartalmak iránti igényeik megjeleníthetőségére.

Miközben – Európai Uniós forrásokból – tanulmányok sora készült el, több Európai Uniós kötelezettség is határidőre teljesítésre került, (pl.: Víz Keretirányelvek hazai megvalósítása keretében az egyes tervezési egységekre készített „Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek”; Nemzeti Turizmus-fejlesztési Stratégiai és Intézkedési Terv, stb.) mégis, keveset lehet tudni arról, hogy ténylegesen mely területeken és milyen elfogadott tartalmakra számíthatunk. Az Európai Unió által elfogadott AKCIÓTERV célkitűzései kapcsán saját környezetünkben, tevékenységi területeinken sem világos mi lesz a fejlesztések végleges iránya és meghatározott tartalma.

Talán egy tényező tekintetében – a legutolsó állásfoglalások tükrében – megerősödni látszik az az álláspont, hogy a Duna-stratégia keretében a tervezést mégis makró régiós környezetben kell elkészíteni. Ebből következően pedig szükség lesz a valamennyi érintett között létrejövő megállapodásokra, elengedhetetlenné válik a szakmai konszenzus elérése, s legfőképpen elkerülhetetlenné válik valamennyi kérdés komplex módon való megközelítése és értékelése. Mindezek együttes megléte esetén lehet majd a makró régiós terveket elkészíteni és az elfogadott projekteket megvalósítani.

Az már jó ideje ismertté vált, hogy az EUDRS kapcsán a víziturizmus kitüntetett helyzetbe került. A folyamat elindult, a tagállami szerepek a kérdésben ismertté váltak. Ebben a témakörben Románia és Bulgária kapott főszerepet. Előzetes tájékozódásaink eredményeképpen biztosra vehető, hogy kizárólag konszenzusos javaslatok befogadására van esély, fel kell mutatni a társult együttműködőket az egyes, később kialakítandó víziturisztikai fejlesztési területeken.

A víziturizmus fejlesztése, a területek és a társítható tartalmak – a Duna-vízgyűjtő geomorfológiai egységéhez hasonlóan -, csak összefüggéseik mentén oldható meg. Ezzel szemben az a tapasztalatunk, hogy egyelőre minden érintett saját értékrendszerében és hatásköri lehetőségeiben gondolkodik. Ez már önmagában is kritikussá teheti az érdemi felkészülést, a tervezéshez, megvalósításhoz igényelt és egyben elengedhetetlen együttműködést. A felkészülésben tehát fel kell tárni és lehetőség szerint megoldást kell találni az ágazatokban meglévő érdekellentétekre, el kell végezni a szakmai nézőpontok egyeztetését, át kell tekinteni a tulajdonviszonyok kérdéseit, el kell érni a szabályozások összehangolását és lehetőség szerint a Duna-stratégia kapcsán: a fejlesztés sikere érdekében meg kell haladni a politikai nézetkülönbségeket is a szakmai kérdésekben.

A Duna Régió Víziturisztikai Szervezeteinek és Hálózatainak Szövetsége az eddigiekben bemutatott helyzetelemzésből kiindulva jött létre. Célul tűztük ki a vízi sportok turizmushoz kötődő ágazatainak összefogását (kézi és motoros hajtású vízi járművek egyaránt), együttműködésük menedzselését, valamint az érdemi felkészülés támogatását a Duna-stratégia projektjei tartalmi előkészítése, majdani tervezése és megvalósítása vonatkozásában. Tevékenységünk a vízitúra versenyeken túl kiterjed minden olyan területre is, ahol a vízitúrázással kapcsolatos szolgáltatások, illetve a vízi és a parton lévő infrastruktúra fejlesztése megjelenik. A komplex megközelítések miatt egyértelműen a tárgyalt fejlesztési területekhez soroljuk a mindennapos testnevelés megvalósításánál a vízparti települések programjainak specializálását, az egész napos, az egész éves pedagógiai tartalmú programok megjelenítését, a szakterületen felhalmozott tudás tervszerű, tematizált átadását.

Elsődlegesen egy régóta húzódó probléma kezelésére, a megoldások kimunkálására tettünk kísérletet. Az elmúlt hónapban egy asztalhoz ültettük a kézi hajtású és a motoros meghajtású vízi verseny- és szabadidős sportágak, tevékenységek, szolgáltatások képviselőit. A tárgyalássorozat eredményeként az egyes vízi ágazatok elkészítik ETIKAI KÓDEXEIKET. Nyilvánosságra hozzuk azokat a Hajózási Szabályzatban nem szereplő, de a vízen, a békés egymás mellett élés fenntartásához fontos javaslatainkat, amelyek megoldhatják, önkorlátozással elősegíthetik a biztonságot, a programok, a napi vízi tevékenységek gyakorlását. Egyúttal elővetítik, ajánlják azokat a tartalmakat és lehetőségeket, amelyek a Hajózási Szabályzatban elővételezett/megengedett, de nem szabályozott kérdésekben kialakuló, majdani szabályozás alapjául szolgálhatnak.

A lefolytatott tárgyalássorozatban nem sikerült megoldani minden kérdést, a víztestek teherbíró képességének határait feszegetjük, de az mindenképpen eredmény, hogy – a hazai és az EU fejlesztési programjai miatt növekvő hajózási volumen által jelentkező vízi terhelés mellett – megkezdődött az érdekeltek közeledése. Van reális esély az ágazati ETIKAI KÓDEXEK betartására, népszerűsítésére és elterjesztésére, egybeszerkesztett változatának kiadására, későbbiekben az új megoldások (védett vízterület és fokozottan védett vízterület kijelölése megegyezés alapján, közlekedés önkorlátozó szabályai a védett vízterületeken, „VIZI ZEBRA” kijelölése és bevezetése, stb.) szabályzatba történő bevezetésére is. Különösen kiemelésre érdemes az a tapasztalat, hogy ennyire eltérő érdekek mentén is folytatható párbeszéd. A résztvevők részéről törekvés mutatkozott az egyes ágazatok eltérő tudásának befogadására (a gyorsan haladó motoros veti a legkisebb hullámot, a vonalban felállt kajakosok-kenusok nem rendbontók, hanem edzést végző sportolók, életet menteni mindenkinek kötelessége, nem illik zavarni mások nyugalmát, szórakozását, veszélyeztetni az életet, stb.)

Lépéseket tettünk adatbázisaink további fejlesztésével a víziturizmus létesítményeinek, eszközeinek minősítési rendszerének EU konformmá tételére. Használható adatbázis elérhetővé tételére.

Javasoljuk, hogy a Duna vízgyűjtőn, kiváltképpen a Duna-stratégiával összefüggésben meghozandó, a Duna makró régiót érintő döntéseinek előkészítéséhez, a döntéseknél vonják be a DR-VTSZ-t és az általa kezdeményezett összefogás résztvevőit, éljenek szövetségünk felajánlásaival, használják ki a megkezdett és elért konszenzust, vegyék kézbe a tárgyalássorozat dokumentumait, mérlegeljék az egyelőre még nem rendezhető kérdéseket a további egyeztetéseknél, a lehetséges megoldások mielőbbi megtalálása érdekében.

Tekintsék meg honlapunkon:

A Vízi Etikai Kódex: http://dr-vtsz.magyar-vizitura.hu/?page_id=320

Szabályozási javaslataink : http://dr-vtsz.magyar-vizitura.hu/?p=261

A honlapon található dokumentumokat, cikkeket, hozzászólásokat

Budapest, 2012. május 24.

Üdvözlettel:

A DR-VTSZ Ügyvivő Testülete

 

Vélemény, hozzászólás?