Fogalomgyűjtemény – víztudomány

Gyűjtemény! A eredeti forrása: https://tamop412a.ttk.pte.hu/files/foldrajz1/www/ch04.html

Állandó vízfolyás

A legszárazabb időszakokban is vizet szállító patak, vagy folyó.

Állóhullám

Általában egymással szemben haladó egyenlő frekvenciájú és amplitúdójú hullámok interferenciájakor létrejövő jelenség. Nagyobb vízfelületeken (tengerek, tavak) létrejövő lengő hullámzás, amikor a szabályosan váltakozó hullámhegyek és -völgyek helyben maradnak. Hosszan tartó egyirányú szél, vagy légnyomásváltozás alakítja ki.

Állóvíz (~ részei)

A kontinentális földfelszín mélyedéseiben összegyűlő és tartósan megmaradó víztömeg. Önálló medencéjű, a világtengerektől független vízfelszínek, melyeket folyók táplálnak, vagy folyók kötnek össze. Fajtái: tó, fertő, mocsár és láp.

Alsószakasz-jelleg

A folyó azon szakasza, ahol a víz sebessége oly kicsi, hogy az addig szállított hordalék nagy részét nem képes tovább szállítani. A lerakott hordalékból keletkező térszínen (zátonyok, szigetek) a folyó ágakra bomlik. Jellemzően a folyók torkolati szakasza ilyen.

Apadás

Vízfolyások vízszintjének és -hozamának csökkenése.

Áradás

Vízfolyások vízszintjének és -hozamának növekedése. A medrét elhagyó víz elönti az árteret.

Áramlás (vízmozgások)

A vízrészecskék pályája és sebességvektoruk időbeni alakulása szerint ismerünk lamináris (tavak) és turbulens (folyók felszíne) vízmozgást. Sebesség szerint áramló (folyók), vagy rohanó (vadpatakok) vizeket. Az áramlásokat a Reynolds-szám jellemzi, a nagy Reynolds-számmal rendelkező áramlások turbulensek, bennük megjelennek az örvények. Azt a számot, amelynél a turbulens áramlás kialakul kritikus Reynolds-számnak nevezzük.

Árvíz

A folyók vízszintjének olyan mértékű tartós emelkedése, hogy a víz kilép a medréből. Általában nagyobb esőzések és hóolvadás hatására keletkezik. Az árvíz által elöntött terület az ártér.

Árvízvédelem

Az emberiség létesítményeire és gazdasági tevékenységére káros hatású, magas vízszintek (árvizek) elleni védekezés, amelyet legtöbbször a folyó medrének szabályozásával és a folyó partját kisebb-nagyobb távolságban kísérő párhuzamos töltésezéssel oldanak meg.

Belvíz

Hóolvadáskor, nagy esőzésekkor, vagy a folyók medréből kilépő víz miatt időszakosan kialakuló állóvíz. A hirtelen fellépő extra vízmennyiség nem képes elszivárogni a talaj repedéseit teljesen kitölti az első vízzáró rétegig. Ennek következtében a növények gyökere befullad, nem jut levegőhöz a növény elpusztul. Belvízelvezető csatornahálózattal és átemelő szivattyútelepekkel csökkenthető, vagy megelőzhető a kár. Magyarországon e hálózat hossza közel 43 000 km.

Berek

Tavak partjának turzásokkal elrekesztett részben feltöltődött, időszakosan vízzel borított terület pl. Nagyberek.

Búvópatak

Karsztos területeken a kőzet repedéseiben eltűnő vízfolyás, amely a felszín alatt folytatja útját és később újra a felszínre kerül.

Coriolis-erő

A Coriolis-erő minden forgó testen fellépő a tehetetlenségi erő hatására mozgó más testekre hat, azok mozgását a forgó testen lévő megfigyelő számára eltéríti. A Coriolis-erő független a mozgás irányától. Hatása a folyóvizek eltérítésére a földtudományokban régóta vitatott.

Csatorna

Nyílt árok, ásott meder valamilyen víz elvezetésére. Mesterséges vízi út folyók, tavak esetleg tengerek között.

Csatornázás

Olyan műszaki tevékenység, mellyel 1. valamely területet a víz el/odavezetésére alkalmas ásott meder hálózattal látnak el, 2. a folyó medrét folyamatosan hajózhatóvá teszik.

Ér

Az állandó felszíni vízfolyások vízhozam szerinti csoportosításában a legkisebb egység. Pontosan nehezen meghatározható méretekkel rendelkezik. Mint kisvízfolyás átlagos vízhozama <5 m³/s. Lapályos alföldi területeken, vagy hegyvidékek enyhe esésű völgyeiben fennsíkjain jellemző sekély, szélsőséges vízjárású kisvízfolyás, a meder túlnyomó részén dús vegetációval.

Esésgörbe

A folyóvizek medrének jellegzetes hossz-szelvénye. A folyókilométer függvényében (forrástól torkolatig) ábrázolja a meder erózióbázis feletti magasságát. A szintkülönbség a folyó esése [m/km]. A tényleges esésgörbe lépcsőzött, szabálytalan, egyenetlen és töréses görbe. A normális esésvonal egy elméleti, szerkesztett konvex görbe.

Fajlagos vízhozam

Egységnyi vízgyűjtő területről, időegység alatt mindenféle forrásból (csapadék, forrás, talajvíz és folyók árvize) összegyülekező víz mennyisége. Vízgazdálkodásban nagyon fontos adat, mértékegysége általában l/s×km².

Felsőszakasz-jelleg

A folyók nagy esésű és nagy sebességű hegyvidéki szakasza, ahol a folyó munkavégző képessége (jóval) meghaladja a rendelkezésre álló kőzettörmelék elszállításához szükséges szintet. Ezért folyamatos bevágó, erodáló tevékenységet folytat, medrét egyre mélyebbre helyezi. Ennek eredményeként V alakú, meredek lejtőjű völgyét egyre mélyíti.

Fertő

A tavak feltöltődésének, pusztulásának első fázisa, amikor a nagy vízfelületek mellett már megjelennek a növényzet borította foltok.

Folyam

A felszíni vízfolyások egyik típusa legalább 1000 km-es hosszúsággal és 150 ezer km² vízgyűjtőterülettel (pl. Duna ). Ha több, mint 2500 km hosszú és 1 millió km² vízgyűjtő területű, akkor óriásfolyamnak nevezik (pl. Amazonas).

Folyó

Olyan felszíni vízfolyás, melynek hossza 100–1000 km közé, vízgyűjtő területe pedig 1000 és 150 ezer km² közé esik.

Folyókanyarulat

A középszakasz jellegű folyók laterális erózióval az ún. szabad meanderezés során létrehozott mederkanyarulatai. A kanyarulat fejlődése során átalakulhat meanderré, majd levágódhat és holtággá válhat.

Forrás

Az a pontszerű hely, ahol a felszín alatti vizek a felszínre bukkannak. Lehetnek természetes és foglalt források. Csoportosítani geológiai, biológiai, használati, kémiai, fizikai és állandósági szempontokból is lehet.

Gázló

Általában sekély folyószakasz, ami a hajózás számára veszélyt jelent. Kialakulásának helye a két ellentétes folyókanyarulat közötti inflexiós szakasz.

Hévforrás

A források azon csoportja, amelyek bizonyos hőmérsékleti határnál melegebb vízzel lépnek a felszínre. Bővebb értelmezést lsd. a termálvíznél.

Hidrogeográfia

A vízföldrajz tudománya, a víz földrajzi környezetben betöltött szerepét, törvényszerűségeit, megjelenését vizsgálja.

Hidrológia

A víz tudománya, víztan. Annak összetételével, eloszlásával, folyamataival foglalkozó önálló tudomány.

Hidrométer

Áramló folyadékok sebességének mérésére szolgáló eszköz.

Hidroszféra

A Föld összes, különböző halmazállapotú vizeit magába foglaló burok. Beletartozik a légköri vízgőz, a felszíni és a kőzetekbe zárt vizek is.

Hordalék

Folyóvíz által szállított, többé-kevésbé lekerekített szilárd anyag.

Hullámtér

Az árvízvédelmi töltések közötti terület, amit az árvizek el tudnak borítani.

Jeges árvíz

A kora tavaszi hóolvadás és a folyók jégpáncéljának felszakadása, valamint a jégtáblák egymásra torlaszolódása miatt fellépő duzzasztó hatásra kialakuló árvíz. Ilyen volt az 1838-as pesti, valamint az 1956-os bátai árvíz is.

Kisvíz (jele: KV)

Egy adott vízfolyás adott vízmércéjén az átlagos vízállásokat jelentősen alulmúló vízállás neve. Ez lehet a valaha mért legkisebb vízállás is: LKV.

Közepes víz (jele: KÖV)

Egy adott vízfolyás adott vízmércéjén az átlagos vízállásoknak megfelelő vízállás neve. Pontosabban az eddig mért vízállásadatok számtani középértéke.

Középszakasz-jelleg

A folyó azon szakasza, ahol a víz sebessége oly mértékű, hogy a hordalékszállítás és -lerakás egyensúlyban van. Ugyanannyi hordalék érkezik felülről, mint amennyi továbbítódik. Az adott folyószakasz egyes részein épít, más részein rombol a folyó, amit folyamatosan kanyargó, meanderező jelleggel ér el. Ilyen volt pl. a Duna a szabályozások előtt a Sárközben.

Láp

A tavak feltöltődésének, pusztulásának harmadik fázisa, amikor a sekély és jelentéktelen kiterjedésű vízfelületek mellett jelentős, dús növényzet jellemző, ami folyamatosan feltölti a mélyedést a szerves anyagok tőzeggé alakulásával.

Lebegtetett hordalék

A vízfolyások áramlása által folyamatosan a vízben, de nem a meder alján, lebegtetve továbbított finom szemű hordalék.

Lefolyás

Adott vízgyűjtőterületről a csapadékból származó, a felszíni vizek által továbbított és a vízhálózatban a kilépési ponton távozó vízmennyiség. A víz körforgásának egyik alapeleme.

Lefolyástalan terület

Olyan vízgyüjtőterület ahonnan a lefolyó vizek nem érik el vízfolyásokon keresztül a világtengereket (pl. tihanyi Külső-tó, Kaszpi-tenger).

Limnológia

Főleg a tavak (némely esetben a folyók) kutatásával foglalkozó tudományág (pl. MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet).

Meanderezés

A középszakasz jellegű folyó hullámvonalban kanyargó medret alakít ki az árterén. A meanderező folyó a kanyar homorú oldalát folyamatosan pusztítja, a belső oldalon hordalékot rak le. Ha a folyó átvágja a meander tövét, tó jellegű holt meder, morotva jön létre.

Meder

A domborzat azon relatíve legmélyebb része, ahol a lefolyó vizek több-kevesebb állandósággal áramlanak. Gyakorlatilag a KÖV által kitöltött lineáris mélyedés.

Nagyvíz (jele: NV)

Egy adott vízfolyás adott vízmércéjén az átlagos vízállásokat jelentősen meghaladó vízállás neve. Ez lehet a valaha mért legnagyobb vízállás is: LNV.

Párhuzamos áramlás

Az elméletileg létező legegyszerűbb áramlás, ahol az adott keresztmetszetben minden vízrészecske sebességének iránya és nagysága megegyező.

Part

A Föld felszíni vizeinek és a szárazföldnek a határvonala. Térbeli alakja alapján különböző típusai ismertek: tagolt, vagy tagolatlan; meredek, vagy lapos.

Patak

Állandó vízhozammal rendelkező kis vízfolyás, pl. Rákos-patak.

Sodorvonal

A folyó víztömegének legnagyobb sebességgel áramló felszíni pontjait összekötő vonal.

zakaszjelleg

Három fő típusába (felső-, középső- és alsószakasz) sorolják a folyóvizeket a munkavégző képesség (vízsebesség, vízhozam) alapján. Az egyes típusok térben és időben folyamatosan változnak és ismétlődnek egyazon folyó hosszelvényében is.

Szaltáció

A hordalékszállítás egyik módja a folyóvizekben, amikor a víz áramlása görgeti, majd felkapja és továbblöki a szemcséket a meder fenekén.

Tározás

Általában a folyóvizek valamilyen mesterséges módon (pl. keresztgát) történő visszatartása, melynek célja a vízhiány enyhítése, vagy a vízkárok csökkentése, esetlegesen ipari, hűtő, vagy ivóvíz szolgáltatása (pl. a Tisza-tó és a Lázbérci-víztározó).

Tavak

A felszíni vizek azon csoportja, amelyek minden oldalról zárt állóvizek. Kialakulásuk szerint megkülönböztetünk endogén (árok, kráter), vagy exogén (deflációs, glaciális, morotva stb.) típusokat. Vízrendszerbeli helyzetük alapján lehetnek lefolyásos, vagy lefolyástalan, illetve forrás, átmenő és vég tavak.

Torkolat

A folyóvíz és a tenger, vagy óceán találkozási pontja, az a hely, ahol a víz a világtengerbe ömlik. Kialakulása nagymértékben függ a folyóvíz jellegétől és a befogadó szárazfölddel való viszonyától, annak mozgási (tengerjárási) módjától. Ennek megfelelően elkülönítünk delta és tölcsér torkolatokat, speciális esetekben lagúnás és limán torkolatokat is.

Vízállás

Egy adott vízfolyás, vagy állóvíz vízszintjének egy kijelölt ponton a vízmércén leolvasott magassága adott időpontban. A vízmérce 0 pontja önkényesen kiválasztott, így felette pozitív, alatta negatív a vízállás. A vízállás folyamatos megfigyelése különösen fontos a árhullámok levonulásának tanulmányozásához, árvízvédelemhez, illetve a biztonságos belvízi hajózáshoz.

Vízföldrajz (hidrogeográfia)

A természetes és mesterséges vizek földi elterjedését, az abban megfigyelhető törvényszerűségeket tanulmányozó természetföldrajzi tudományág.

Vízhozam

Egy adott keresztmetszeten (meder, cső) időegység alatt átfolyó víz mennyisége. Mértékegysége a m³/s, kis vízfolyások, vagy források esetében praktikusan l/s.

Vízjárás

A vízfolyások időben változó paramétereinek (vízállás, vízhozam, hordalékszállítás) összegzése, melyet sokszor csak a vízállásgörbével szemléltetnek. Vízjárásuk alapján a folyókat három nagy csoportba szokták sorolni: egyenletes, szélsőséges és vegyes típusokba.

Vízjáték

Álló- és folyóvizek legalacsonyabb és legmagasabb vízszintje közötti különbség. Sokszor abszolút értelemben a valaha mért legalacsonyabb és legmagasabb szintet értik alatt.

Vízmélység

Egy adott felszíni víztest vízfelszíntől mért mélysége, mely izobatokkal (mélységvonalakkal) ábrázolható. A vízzel kitöltött felszíni mélyedés alaki jellemzője.

Vízmérce

A vízállás leolvasására szolgáló léc, melyet a vízfolyás medrébe függőlegesen építenek be. Az önkényesen megválasztott 0 ponthoz viszonyított érték egyszerűen leolvasható. Beosztása 2 cm-es fekete-fehér sávokból áll, deciméterenként megírva. Nagy folyók esetében a töltésekre épített a lejtő függvényében vízszintesre átszámított vízmércét használnak. Adott vízmérce 0 pontja minden esetben horizontálisan folyamkilométerhez, vertikálisan önkényes felülethez, szinthez rögzített. Hazánkban általában a valaha mért legkisebb vízállás volt a mérvadó a kérdésben, de az utólagos változások (pl. medermélyülés) keltette bonyodalmak elkerülése végett ismert a negatív vízállás fogalma. Budapesten a Vigadó-téren a vízmérce 0 pontja 94,98 mBf.

Vízsebesség

Adott keresztmetszetben (meder) időegység alatt megtett út hossza. A folyók sebessége jellemzően a nagyobb vízmélységnél közvetlenül a vízfelszín alatt mérhető. Függ az eséstől és a súrlódástól, azaz a meder alakjától és minőségétől és a vízmélységtől. Lassabb folyók 0,5–1 m, a gyorsabbak 1–3 m utat tesznek meg egy másodperc alatt.