Mindenkinek felhívnánk a figyelmét, hogy az alábbi iromány nem szentírás, elolvasása nem jogosít fel semmire sem, ugyan úgy ahogy az sem, ha nem sajátítja el a kedves olvasó az alábbiakban foglaltakat… Ezek csak jó tanácsok. Ha különleges és profi tanácsokra van szükséged, keress minket vagy az oldalunkról elérhető szervezőket, egyesületeket. (minket elérhetsz: office@dr-vtsz.hu)

A hajózási szabályzat minden vízitúrára és hajóra illetve adott vízterületre vonatkozó részét ismerni és betartani kötelező!

 

A kormányos szerepe (főleg kenu)

A kormányos alapvető feladata arra felügyelni, hogy az A hajó kezelés egyszerű szabályaiból a lehető legtöbb pont be legyen tartva.

Hogyan teszi mindezt??
Több személyes hajó esetén leghátulra ül, erősen markolja az evezőt, földöntúli orgánummal irányítja az összes többi evezőst, koordinálja a mozgásukat, rendezgeti őket a hajóban és tudja, hogy merre kell menni. (jó esetben, ha nem, akkor követi a vezetőt)

Hogy irányítja a hajót?? A kenunál maradva a következő az elmélete a kormányzásnak:

“Képzeljük el, hogy ülünk a kenuban, jobb oldalon az evező és nagyon szeretnénk elfordulni valamelyik irányba. Ha példának okáért nagyon szeretnénk jobbra kanyarodni, akkor a lapát tollát (igényhez mérten) merőlegesen a hajó testére a vízbe feszítjük, ezáltal a hajónk elkezd fordulni jobbra. Minél merőlegesebb a lapát tolla a hajótestre (és minél több vizet fog), annál jobban – gyorsabban fordulunk. Abban az esetben, ha balra szeretnénk fordulni, akkor a lapát tollával megpróbáljuk a hajó fara (hátulja) alá betolni (alatta átnyomni) a vizet, így a hajó elkezd balra fordulni. FIGYELEM! Ez utóbbi lassabb művelet, ne felejtsetek el időben nekikezdeni. Persze a kormányzás nem csak ennyiből áll.

Fontos: mindez csak akkor működik, ha a kenunak (csónaknak) van a vízhez képest sebessége tehát a többiek eveznek. Sodródó kenut nem lehet ezzel a módszerrel irányítani.

ITT NINCS DEMOKRÁCIA!

A kormányos felel a legénységért. Emberileg, jogilag egyaránt. Felel azért, hogy a hajóban (kenuban) rend legyen és biztonságosan haladjon a célja felé. NEM CSAK A KORMÁNYOS IRÁNYÍTJA A HAJÓT. A legénység segítsége nélkül a kormányos keze kötve van, ezért a kormányosnak számítania kell a legénységére és a legénységnek pedig be kell tartania azt, amit a kormányos kér, parancsol, utasít. Ha ez az egység nem létezik, a hajó irányítása veszélyben van.

Amennyiben a kormányos a fenti lehetőségeivel visszaél, emberileg elfogadhatatlanul használja ki “vezető” szerepét, a pozíciójából fel kell menteni.”

A “Legénység” és szerepe

A legénység a kormányoson kívül mindenki más, aki a hajóban ül. Az ő dolguk az evezés és a kormányos “kiszolgálása” (pl. víz figyelése, akadályok jelentése, stb.). Fontos odafigyelni arra, hogy a kormányoson kívül más ne akarjon kormányozni, csak és kizárólag a kormányos utasítására! Az orrban ülő a SZEM, feladata a víz figyelése, az akadályok irányának és távolságának közlése a kormányos felé, illetve, az esetlegesen éles fordulókban segíthet a kormányosnak a kenu orrát megfelelő irányba fordítva irányítani a hajót. De ezt a műveletet sosem önállóan, mindig a kormányossal egyeztetve kell elkezdeni!

A kikötés

A kenuval (kajakkal) való kikötésnél a következőkre kell odafigyelni:

Folyóvízen MINDIG a folyásiránnyal szembe kötünk ki, mert így a víz is segít lassítani a hajót. Abban az esetben, ha ezt elfelejtjük, és a víz folyásirányával megegyezően kötünk ki a sodrás kilökheti a hajót a partra, ahol a sziklákon, köveken megsérülhet. Sikeres kikötés után érdemes egyesével elhagyni a hajót, méghozzá úgy, hogy a hajó testének nagy része (legjobb esetben a teljes hajótest) vízen legyen. Ellenkező esetben a hajó megsérülhet (üvegszálas anyagú hajókra igaz ez leginkább), sőt könnyen el is repedhet, ami azt eredményezi, hogy egy fél hajóval kell végigeveznünk a túrát, ami felettébb kényelmetlen és lassú 🙂
Amíg az utolsó ember is kiszáll, addig az első kiszálló fogja a hajót, hogy ne legyen annyira borulékony, és miután a hajó legénysége szerencsésen partot fogott, érdemes a hajót a partra vinni, ha ez nem lehetséges, akkor az orrkötéllel a parthoz (fa, bokor stb.) rögzíteni.

A borulás

Ha az alapvető szabályokat áthágja az ember (saját vagy egy nagyobb és erősebb külső akaratnál fogva), akkor felborul a hajó és a legénysége vízbe esik. Mi ilyenkor a teendő?

Első: Az ember testi épsége. Ez mindennél fontosabb! Beborultunk, feljövünk a víz alól (már ha lementünk) és körbenézünk, nincs-e akadály, hol vagyunk, hol vannak a többiek, meg van-e mindenki (megszámoljuk a fejeket). Ha a hajót akadály felé viszi a víz, akkor az akadály és a hajó közül mindenképpen kerüljünk ki. Tehát a hajó előttünk legyen és ne mögöttünk! (mindez persze folyó vízre igaz)
Ha ilyen veszély nincs, akkor szedjük össze a lapátokat, csomagokat, a hajót fordítsuk az aljára (hogy ne teljen meg teljesen vízzel) és igyekezzünk a könnyebben elérhető part felé. Keressünk olyan helyet, ahol meg tudjuk vetni a lábunkat, vagy ha ki tudjuk a hajót húzni, az még jobb. Ha kint vagyunk, és mindenki jól van, akkor a csomagokat gyűjtsük egy helyre és öntsük ki a hajóból a vizet. Integessünk a minket fényképezőknek és mehetünk tovább.
Ilyen esetekre érdemes magunkkal vízhatlan tartóban vinni váltás száraz ruhát, mert ha hűvös az idő, akkor igen kellemetlen lehet vizes ruhában tovább evezni.

Ne kezdjünk el vízből menteni, elúszott csomagok után menni, feleslegesen “erőlködni”, míg legalább egyszer biztonságba nem kerültünk. Borulás után nagy lehet a stressz, ilyenkor nem lát tisztán az ember, bizonyos esetekben rosszul ítélheti meg a helyzetét és lehetőségeit. Hagyjuk a mentést azokra, akik nem szenvedtek balesetet.

A többi hajó legénysége segíthet a felborultnak:

– ÖSSZESZEDIK az elúszott csomagokat, evezőlapátokat, stb. Ennek megtörtént mindenképpen közöljük többiekkel, mert előfordulhat, hogy többiek keresik a felszerelést, miközben már valaki összeszedte. Figyelem: a vízbe esett csomag nehéz lehet, ha átázik. Nagyobb csomagot úgy emeljünk ki a vízből, hogy két-három kenut „összefogunk”, ez megfelelő stabilitást ad a kiemelőnek. Ha embert húzunk be a kenuba (ez ritka eset, próbáljuk elkerülni), akkor is tegyük ugyan ezt és mindenképpen hasi oldalon emeljük a hajóba a gerincsérülés elkerülése miatt.

– VÁRNAK. Ez nagyon fontos. Ha nincs túravezető, aki koordinál, akkor fontos tudni, hogy ilyenkor a csapat nem szakadhat szét! Amíg a borulás megoldódik, addig mindenki egy helyen marad, kivéve a segítőket.

– Baleset esetén segítséget hív! (térkép, folyamkilométer vagy GPS koordináták alapján)

Amit a többi túrázó sose tegyen!

– vízbe nem ugrunk embert menteni. Hacsak nem vagyunk vízimentők.

– kenuba  – kajakba egy (hajó esetén) nem próbálunk meg súlyos csomagot, embert beemelni, mert mi is felborulhatunk. Ha emberről van szó, kapaszkodjon a hajó elejébe vagy végébe és lassan araszoljunk vele biztonságos területre.

– hajókból segíteni a vízzel teli hajót kiüríteni nagyon nehéz feladat. Erre csak kiemelten gyakorlott túrázók vállalkozzanak. Inkább keressünk partot, még akkor is, ha az nem 10 méterre van tőlünk.

Viharban:

A vihar közeledtét könnyen észreveszi az ember, hirtelen megnő a szél sebessége, fülledt meleg, hirtelen feltűnő sötétkék felhők mind mind erről árulkodnak. Amennyiben lehetséges, azonnal kössünk ki, a hajókat fordítsuk lefelé, hogy ne essen bele az eső és keressünk fedett helyet. Lehetőleg kerüljük a magas, száraznak tűnő fákat (a nyárfa, fűzfa gyakran fordul elő vízparton, nagyon könnyen törik, balesetet okozhat!)

Ha nem tudunk kikötni, és a part messze van (pl Tisza-tó közepén evezünk), akkor kapaszkodjunk össze jó erősen és így próbáljuk meg kihúzni a vihar végéig. Amennyiben van part a közelben, de kikötésre alkalmatlan, akkor húzódjunk be, lehetőleg bokrok közé és kapaszkodjunk erősen.

A part mellett magasodó fákat MESSZE KERÜLJÜK EL!

Ha nincs semmi baj, akkor pedig élvezzük a vízitúrát. Mert a vízitúra jó dolog!