Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Természetvédelmi Osztály tájékoztatása

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 38. § (1) bekezdés i) pontja szerint, védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges különösen a közösségi és tömegsportesemények rendezéséhez, sportversenyhez, technikai jellegű sporttevékenység folytatásához.

A Tvt. 40. § (1) bekezdése szerint, fokozottan védett természeti területre történő belépéshez – a jelzett turistautak és tanösvények kivételével – a természetvédelmi hatóságnak az igazgatóság szakértői véleményének figyelembevételével kiadott engedélye szükséges. A külön jogszabályok alapján erre feljogosított személyek – feladatuk ellátásához szükséges mértékben – engedély nélkül beléphetnek.

A Tvt. 40. § (2) bekezdése szerint, a fokozottan védett természeti területen csak természetvédelmi kezelés, a 38. § (1) bekezdése alapján engedélyezett tevékenység, továbbá – a lehetőséghez képest – a természetvédelmi hatósággal egyeztetett közvetlen élet- és vagyonvédelmi beavatkozás végezhető.

Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rend.) 9. § (2) bekezdés d) pontja szerint a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a talajfelszínen, száznál több fő részvételével zajló közösségi és tömegsportesemény rendezéséhez, valamint a technikai jellegű sporttevékenység folytatásához.

Magyarázat a fenti fogalmak értelmezéséhez:

A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 77. § u) pontja szerint sportrendezvény: sportszervezet vagy sportszövetség által versenyrendszerben vagy azon kívül, sporttevékenység végzése céljából tartott verseny, mérkőzés. A sportesemény sportrendezvénynek minősül.

A Stv. 1. § (2) bekezdése szerint, sporttevékenységnek minősül a meghatározott szabályok szerint, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, amely a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgálja.

Közösségi esemény: a jelentése önmagában rendkívül tágan értelmezhető, az eddigi jogalkalmazói gyakorlat szerint közösségi esemény lehet egy falunap, egy zenés-táncos rendezvény, táborozás, túrázás stb.

A természetvédelmi engedélyhez kötöttség megítélésekor figyelembe veendő szempontok:

– áll-e és milyen természetvédelmi oltalom alatt az igénybe venni kívánt terület

– hány fő részvétele várható, illetve előzetesen, nyilvánosan meghirdetett programról van-e szó

– milyen tevékenységet terveznek és mikor, mely időszakban, mely időpontban

Természetvédelmi szempontból nem releváns, hogy ki a szervező (profitorientált vagy nonprofit szervezet, esetleg magánszemély), vagy hogy a részvétel díjhoz kötött-e, esetleg díjtalan.

Általában rögzíthető, hogy a meghirdetett események közösséginek tekinthetőek.

A szervező alól egy kivétel van, amikor maguk a természetvédelmi állami szervek a természetvédelmi érdekek és célok érvényre juttatása, a társadalom szemléletformálása elősegítése érdekében szerveznek közösségi eseményt. Ebben az esetben természetesen nem kell természetvédelmi engedélyt kérni.

Közösségi sportesemény: valamennyi sportrendezvény ide sorolható; a sportszervezet vagy sportszövetség által versenyrendszerben vagy azon kívül, sporttevékenység végzése céljából tartott verseny, mérkőzés.

A természetvédelmi engedélyhez kötöttség megítélésekor figyelembe veendő szempontok:

– áll-e és milyen természetvédelmi oltalom alatt az igénybe venni kívánt terület

– hány fő részvétele várható, illetve előzetesen, nyilvánosan meghirdetett sporteseményről van-e szó

– milyen tevékenységet terveznek és mikor, mely időszakban, mely időpontban

Közösségi tömegsportesemény: a tömegsportrendezvények sorolhatók ide, melyek egységes fogalma nem tisztázott, de számos szakanyag olvasható a témáról, mely segítségül szolgálhat egy-egy rendezvény ebbe a kategóriába sorolhatósága tekintetében (pl. https://mandadb.hu/tart/mcitem/396479).

A természetvédelmi engedélyhez kötöttség megítélésekor figyelembe veendő szempontok:

– áll-e és milyen természetvédelmi oltalom alatt az igénybe venni kívánt terület

– hány fő részvétele várható, illetve előzetesen, nyilvánosan meghirdetett sporteseményről van-e szó

– milyen tevékenységet terveznek és mikor, mely időszakban, mely időpontban

Sportverseny:

A „Sportelméleti ismeretek” című (Rétsági Erzsébet, H. Ekler Judit, Nádori László, Woth Péter, Gáspár Mihály, Gáldi Gábor, Szegnerné Dancs Henriette; Dialóg Campus Kiadó; Szerzői jog © 2011 Dialóg Campus Kiadó, 2. fejezet – Edzéselmélet (Gyermek- és ifjúsági sportolók edzéselmélete és módszertana) – Dr. Nádori László IV. fejezet) könyvben szereplő definíció:

„A versenyzés lényegének megközelítésekor a sportversenyzés tág definícióját célszerű elfogadnunk. Eszerint a sportverseny:

– szabályok által korlátozott és irányított játék, ill. küzdelem, amelynek

– döntő motívuma a győzni akarás, mások legyőzésének vágya, természetesen jobbra törekvés formájában, szociálisan elfogadott és magasan értékelt tevékenységi keretek között,

– kockázatvállalással, miután a verseny kimenetele mindig bizonytalan, mert a versenyhelyzet a kudarc, a sikertelenség lehetőségét is tartalmazza, végül

– a teljesítményt vagy annak egy-egy összetevőjét rövid intervallumba – olykor másodpercekbe – kell sűríteni.”

Testnevelés elméleti alapismeretek Kultúra – testkultúra (Rétsági Erzsébet) c. tanulmányrész sportra adott definíciója:

„A sportot sokrétűsége miatt nehéz definiálni. Számtalan meghatározása közül a magyar sporttudomány két kiemelkedő képviselőjének Nádori László és Frenkl Róbert professzorok fogalommagyarázatát idézzük:

„Meghatározott szabályok szerint, időtöltésként vagy versenyszerűen folytatott testedzés.” (Nádori, 2005. 112.)

„Mindazon szervezett és/vagy szervezetlen, csoportos vagy egyéni testedzési tevékenységek gyűjtőfogalma, amelyekben az ember biológiai mozgásigényét, szükségletét, társadalmi körülmények között kielégíti” (Frenkl, 1978. 222.)

A sportot nemcsak definiálni, de felosztani is nehéz. Ha a sportolás célja szerint csoportosítunk, két legfontosabb területe a versenysport és a szabadidősport.”

A védett természeti területen tervezett sportversenyek rendezése minden esetben természetvédelmi engedélyköteles.

Technikai jellegű sporttevékenység:

A technikai jellegű sporttevékenység fogalma szintén nincs jogszabályban rögzítve, de az eddigi jogalkalmazói gyakorlat szerint a motorral meghajtott jármű használatával megvalósuló sporttevékenység mindenképpen technikai jellegű sporttevékenységnek minősül.

A jogalkalmazók egy része ebbe a kategóriába sorol valamennyi olyan sporttevékenységet is, melynek gyakorlásához „segédeszköz” szükséges (pl. kerékpározás, sziklamászás, siklóernyőzés).

A védett és a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területeket érintő technikai jellegű sporttevékenység folytatása minden esetben természetvédelmi engedélyköteles.

A fokozottan védett természeti területre történő belépés önmagában természetvédelmi engedélyköteles tevékenység, a jelzett turistautak és tanösvények kivételével.

Az engedélyhez kötött tevékenységek engedély nélküli végzése, természeti értékek, természeti terület károsítása, veszélyeztetése:

A Tvt. 80. §-ában foglaltak szerint, aki tevékenységével vagy mulasztásával a természet védelmét szolgáló jogszabály, illetve egyedi határozat előírásait megsérti; a védett természeti értéket jogellenesen veszélyezteti, károsítja, elpusztítja, vagy védett természeti terület állapotát, minőségét jogellenesen veszélyezteti, rongálja, abban kárt okoz; a védett természeti területet, továbbá barlangot jogellenesen megváltoztatja, átalakítja, illetve azon vagy abban a védelem céljával össze nem egyeztethető tevékenységet folytat; a védett élő szervezet, életközösség élőhelyét, illetőleg élettevékenységét jelentős mértékben zavarja; a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően végez természetvédelmi bírságot köteles fizetni.

A természetvédelmi bírságot a természetvédelmi hatóság szabja ki.

A természetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, továbbá a helyreállításra vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

A természetvédelmi bírság kiszabására vonatkozó eljárási szabályokat, valamint a bírság mértékét és megállapításának módját a 33/1997. (II. 20.) Korm. rend. tartalmazza.

A fenti szabályok a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területekre is vonatkoznak a Korm. rend. 13. §-ában foglaltak szerint.

Egyéb:

A Hatóság fel kívánja hívni a figyelmet az alábbiakra is:

A Tvt. 5. § (1) bekezdése, miszerint minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában.

A Tvt. 5. § (2) bekezdése szerint, a természeti értékek és területek csak olyan mértékben igénybe vehetők, hasznosíthatók, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és azok folyamatainak működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen.

Védett természeti értéknek minősül a Tvt. 4. § e.) pont szerint e törvény vagy más jogszabály által védetté, fokozottan védetté nyilvánított élő szervezet egyede, fejlődési alakja, szakasza, annak származéka, illetőleg az élő szervezetek életközösségei.

A Tvt. 38. § (1) bekezdés j) pontja szerint, védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges különösen a járművel történő közlekedéshez, az arra kijelölt mezőgazdasági és erdészeti használatú utak, az engedélyezett tevékenységek végzéséhez szükséges munkagépek, valamint a feladatukat ellátó – külön jogszabályokban erre feljogosított – személyek járművei kivételével.

A Tvt. 42. § (1) és 43. § (1) bekezdése szerint tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása; tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.

a Tvt. 44. § (3) bekezdése szerint, védett állat- és növényfaj egyedének károsítása, veszélyeztetése vagy jogellenes zavarása esetén a természetvédelmi hatóság köteles az ilyen magatartás tanúsítóját a tevékenység folytatásától eltiltani.

A Tvt. 78. § (1) bekezdése szerint, a természetvédelmi hatóság korlátozhatja, felfüggesztheti vagy megtilthatja a védett természeti értéket és területet károsító vagy súlyosan veszélyeztető tevékenységeket. A határozat- a védett természeti érték, terület közvetlen vagy súlyos sérelme, illetve veszélyeztetése esetében- fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.

A Tvt. 78. § (2) bekezdése szerint, a Natura 2000 területen élő közösségi jelentőségű faj állományának, valamint élőhelyének veszélyeztetése vagy súlyos sérelme esetén a külön jogszabályban meghatározott hatósági határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.

A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 12. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint a természetvédelmi őrszolgálat tagja a nemzeti park igazgatóság működési területén jogosult és köteles a természet, valamint a régészeti örökség védelmére vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése során a természet és a régészeti örökség védelmének érdekeit sértő, a természeti értéket és területet – beleértve a védett természeti értéket és területet, illetve a Natura 2000 területet – (a továbbiakban: természeti érték vagy terület) veszélyeztető vagy károsító, valamint régészeti lelőhelyet károsító jogellenes cselekményt elkövető személlyel szemben az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására.

További kérdések és válaszok az eszköz kölcsönzésről, horgászatról , kerékpározásról

– túraeszköz – kölcsönzők működését ez hogyan befolyásolja? A tiltott területek kivételével az alkalmi kölcsönző turisták szabadon mehetnek? A kölcsönzőnek egy keretengedélyt kell kérnie?

Amennyiben a kölcsönzők előzetesen meghirdetett túrákat kívánnak rendezni, úgy azokra kell természetvédelmi engedélyt kérni az alábbiak szerint:

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 38. § (1) bekezdés i) pontja szerint, védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges különösen a közösségi és tömegsportesemények rendezéséhez, sportversenyhez, technikai jellegű sporttevékenység folytatásához.

A Tvt. 40. § (1) bekezdése szerint, fokozottan védett természeti területre történő belépéshez – a jelzett turistautak és tanösvények kivételével – a természetvédelmi hatóságnak az igazgatóság szakértői véleményének figyelembevételével kiadott engedélye szükséges. A külön jogszabályok alapján erre feljogosított személyek – feladatuk ellátásához szükséges mértékben – engedély nélkül beléphetnek.

Egy engedélybe adott évben tervezett több túra is belefoglalható, „keretengedély” jelleggel.

A Natura 2000 területek megtekinthetők a https://natura2000.eea.europa.eu/ oldalon.

A Szigetközi Tájvédelmi Körzet részét képező védett és fokozottan védett területek listáját a 143/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet tartalmazza. Átfogó térkép látható pl. a https://www.szigetkoz.biz/honlap/bevezetes_tk.htm oldalon.

Alkalmi kölcsönző turisták – az alapvető szabályok betartása mellett – szabadon látogathatnak védett és Natura 2000 területeket, de a fokozottan védett területekre történő belépéshez nekik is természetvédelmi engedélyt kell kérni, ami csak kivételes esetben, közérdeket, természetvédelmi érdeket szolgálva, pl. kutatási célból adható meg.

A kölcsönzők szerepe jelentős abban, hogy megfelelő tájékoztatással lássák el a helyi embereket és a túrázni, kirándulni a Szigetközbe látogatókat egyaránt.

– az ártéri erdőben való séta és kerékpározás milyen engedélyhez van kötve? Ha jól gondolom az is jármű (mármint a kerékpár)

Az erdő látogatásának szabályait nagyrészt az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) tartalmazza.

Az erdőben – annak rendeltetésétől függetlenül – pihenés, üdülés, sportolás és kirándulás céljából gyalogosan, emberi erővel hajtott kerékpárral, lóval, valamint az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton sport vagy turisztikai célú, lóval vontatott járművel bárki saját felelősségére közlekedhet, illetve ott tartózkodhat, amit az erdőgazdálkodó tűrni köteles, kivéve, ha

a) más jogszabály azt korlátozza, vagy

b) az arra jogosult a látogatás korlátozását az e törvényben foglaltak alapján elrendelte.

A hivatkozott más jogszabály a Tvt., amennyiben a már hivatkozott tevékenységekről van szó (azaz pl. szervezett túra, táborozás, egyéb közösségi esemény).

Az állam, illetve a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában nem álló erdőben az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton kívül való lovaglást, és emberi erővel hajtott kerékpárral való közlekedést az erdőgazdálkodó korlátozhatja, illetve megtilthatja, ha a terület tulajdoni jellegét és a korlátozást, illetve tiltást a területen megfelelően jelzi.

Az erdőben abban az esetben lehet a megjelölt turistaúton kerékpározni és lovagolni, a megjelölt kerékpáros úton lovagolni, ha az együttes használat lehetősége jelzéssel az adott turistaúton vagy kerékpáros úton megjelölésre került.

Az erdő látogatója

a) az erdei életközösségben, az erdő talajában és az erdészeti létesítményekben kárt nem okozhat,

b) az ott tartózkodók pihenését, valamint a rendeltetésszerű erdőgazdálkodási tevékenységet indokolatlanul nem zavarhatja.

Üdülési, sportolási, illetőleg kirándulási célból – a kijelölt út kivételével – gyalogosan, kerékpárral és lóval sem vehető igénybe

a) az erdősítés területe, amíg a rajta lévő faállomány a két méter átlagos magasságot el nem éri;

b) az erdőrezervátum magterülete.

Az erdőben látogatás céljából járművel – ideértve a nem sport vagy turisztikai célú, lóval vontatott járművet, valamint a nem csak emberi erővel hajtott kerékpárt is – közlekedni csak

a) a közforgalom számára megnyitott erdészeti magánúton,

b) a járműközlekedésre kijelölt erdei úton, valamint

c) az erdőgazdálkodó beleegyezésével az erdészeti feltáróhálózat részét képező egyéb erdei úton szabad.

Erdőben erdészeti feltáróhálózat részét képező utat járműközlekedésre az erdőgazdálkodó javaslata alapján vagy harmadik fél kezdeményezése esetén az erdőgazdálkodó egyetértésével az erdészeti hatóság jelöl ki. (Értsd: b) pont)

A további részletes szabályokat az Evt. 91-96. §-ai tartalmazzák. (https://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=124614.376738)

– saját eszközzel vízre szálló túrázók, helyi lakosok szabad vízhasználatához is engedélyt kell kérni?

Csak, ha fokozottan védett területre kívánnak bemenni, illetve fontos lenne, hogy az időbeli korlátozás alá eső területekkel mindenki tisztában legyen, és azt tiszteletben tartsa, ehhez az első kérdésre adott válasz szerint a kölcsönzők is hozzá tudnának járulni.

– horgászati céllal vízen tartózkodók is engedélyt kell kérjenek?

A Tvt. 38. § (1) bekezdés h) pontja szerint, védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a horgászathoz.

Nem az egyes horgászoknak kell megkérni az engedélyt, hanem a horgász egyesületeknek a tagjaik, illetve napi vagy heti jegyet vásárlók számára kell egy „keretengedélyt” megkérni. A keretengedélyt, illetve annak tartalmát, az abban szereplő előírásokat az adott egyesület köteles ismertetni minden érintettel.

Ezzel kapcsolatban az is felmerült, hogy a Horgászszövetség kérjen „keretengedélyt”, de ezzel kapcsolatos megállapodás még nincs.

A fokozottan védett területen való horgászat keretengedély hiányában, önmagában a fokozottan védett területre való belépés miatt is természetvédelmi engedélyköteles, ha egyedül történik a horgászat, akkor is.

– azon események, melyek vízpartiak, milyen szempontokat kell figyelembe venni a szervezőknek?

Minden egyes szervezett esemény előtt érdemes felvenni a kapcsolatot a természetvédelmi hatósággal, vagy a természetvédelmi kezelővel annak tisztázása érdekében, hogy hol, mikor, hány fő részvételével és milyen közösségi esemény megtartását tervezik.

Ezeken kérdésekre adott válaszon múlik, hogy kell-e természetvédelmi engedélyt kérni, illetve milyen szabályokat kell betartani, milyen szempontokat kell figyelembe venni a természeti értékek megóvása érdekében.