Hajózási Szabályzat és vonatkozó jogszabályok- rövid összefoglaló

Fontosabb bekezdések a Vízi közlekedésről szóló törvényből, a Hajózási Szabályzatból és a fontosabb, a vízi közlekedést szabályozó törvényekből.

Részletesebb kivonat itt olvasható.

források:

Hajózási Szabályzat: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100057.NFM

Vízi közlekedésről szóló törvény: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0000042.TV

Hajózási képesítésekről szóló rendelet: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0100015.KOV

Figyelem: hivatalos új információkat, HSZ változásait mindíg érdemes leellenőrizni a hatályos, ide vonatkozó törvényekből, illetve hivatalos úton megkérdezni a vízirendészettől. A biztonság kedvéért, minden túrát jelentsetek be a helyileg illetékes vízirendészeten, vagy ha nincs, akkor a Főkapitányságon! Jelen dokumentum tájékoztató jellegű!

1.02 cikk – A vízijármű vezetője és az úszómű felügyeletéért felelős személy

1. Csónakot és nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi sporteszközt, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a 2. és 3. bekezdésben foglalt kivétellel – az vezethet, aki

a) a 14. életévét – gépi hajtású vízijármű esetében 17. életévét – betöltötte,

b) úszni tud,

c) a vezetésben kellő gyakorlattal rendelkezik, és

d) ismeri az e Szabályzat rendelkezéseit, valamint az igénybe vett vízterület sajátosságait.

2. Ha több személy tartózkodik a csónakban vagy nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi sporteszközön, indulás előtt 16. életévét – gépi hajtású vízijármű esetében 17. életévét – betöltött, valamint az 1. bekezdés b)-d) pontjában foglaltaknak megfelelő vezetőt kell kijelölni.

3. Sportegyesület 14. életévét be nem töltött, úszni tudó és az e Szabályzat rendelkezéseit ismerő sportolója csónakot, illetve gépi hajtás nélküli vízi sporteszközt a sportegyesület edzőjének irányítása és felügyelete, továbbá mentőeszköz használatával és mentőmotoros vagy kísérő kisgéphajó biztosítása mellett vezethet.

Az edző felügyelete akkor tekinthető teljesítettnek, ha

a) minden sportolóra folyamatos rálátása van, és

b) a segítségnyújtáshoz vagy beavatkozáshoz 2 percnél több idő nem szükséges.

3.a. Szervezett, csoportosan haladó evezős vízijárművek részvételével zajló vízitúra – tíznél több evezős vízijármű részvétele esetén – vízi túravezető vezetésével bonyolítható le.
3.b. A 3.a. bekezdésben említett vízitúra elindulását, túravezetőjének személyét és a tervezett útvonalat a túravezető az indulást megelőzően köteles bejelenteni a területileg illetékes vízirendészeti szervnek.
3.c. A vízi túravezetőre a túrában részt vevõ vízijárművek és személyek vonatkozásában a 3. bekezdésben az edzőre meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

FIGYELEM: a gyakorlatban ez megkívánja a kisgéphajó kíséretet kisgéphajó-vezetői engedéllyel rendelkező kísérővel.

3.d. A vízitúra vezetőjének vízijármûvét a Szabályzat II. rész 3. melléklet „U” kódlobogójával (II-3. melléklet) kell megjelölni. A lobogó (oldalélének) mérete legkevesebb 0,3 m és az helyettesíthető azonos megjelenésű táblával.

“U” Kódlobogó

3.e. A vízitúra vezetője jogosult a túra résztvevőinek közlekedési magatartására vonatkozó utasítást adni, amelyet a résztvevők kötelesek végrehajtani.
3.f. Vízitúra korlátozott látási viszonyok között nem folytatható.

KÖTELEZŐ FELSZERELÉSEK

A kajakok, kenuk, kilbótok, szkiffek, dublók, triplettek, továbbá a 2,5 m-nél kisebb testhosszúságú csónak esetében:
a) mentőmellény – a csónakban tartózkodó személyek számának megfelelően,
b) evező – a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1 db,
c) legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz vagy szivacs – 1 db,
d) kikötésre alkalmas, megfelelő állapotú kötél vagy lánc – 5 fm.

e) egy elektromos üzemű, szokásos erősségű, fehér fényű, szükség szerinti irányba fordítható fényforrás, amivel a csónakos a közeledő vízijárműnek jelezni tud; a biztonságos üzemelés feltétele tartalék izzó megléte vagy olyan fényforrás, amelyben több, egymástól függetlenül működőképes izzó vagy világító dióda (LED) van, továbbá tartalék áramforrás megléte a napnyugtától napkeltéig terjedő időszakban,

f) a csónak üzembentartójának nevét és elérhetőségét tartalmazó – a csónaktesten tartósan rögzített – tábla,

g) ha a csónakban tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot szállítanak, akkor megfelelő 8A, illetve 34B oltásteljesítményű tűzoltó készülék – 1 db.

mentőmellény jelenleg hatályos technikai specifikációja:

mentőmellény, teljesítmény szint:
legalább 100, illetve 150 az EN
395 (ISO 12402-4), illetve EN 396 (ISO 12402-3) szabványoknak megfelelően

A versenycsónak kötelező felszerelését az országos szakági szövetség verseny- és edzésszabályai szerint kell biztosítani. Ezzel a felszereléssel a meghirdetett edzés és a verseny – beleértve versenyre vagy edzésre előírt biztosítással a versenyre, edzésre megtett oda- és visszautat – ideje alatt közlekedhet versenycsónak.

BIZTONSÁGI ELŐÍRÁSOK

I. Kishajókra és csónakokra vonatkozó előírások

1.    Kishajó és 2,5 m-nél hosszabb csónak szerkezetének és építésének meg kell felelnie a kedvtelési célú vízijárművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról szóló jogszabályban megállapított biztonsági követelményeknek. A kishajónak, illetve a csónaknak elárasztás esetében is az engedélyezett személyi befogadóképesség alapján számított 7,5 kg/fő maradó felhajtóerővel úszóképesnek kell maradnia.

2.     A kishajót a kedvtelési célú vízi járművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról szóló jogszabályban megállapított felszerelésekkel, továbbá üzemeltetési körülményeinek és kialakításának figyelembevételével legalább 1 db megfelelő evezővel kell ellátni.

3.     A gépi hajtásra alkalmas segédmotorral rendelkező vitorlás hajó felszerelését ki kell egészíteni a gépi hajtás jelzésére szolgáló, az e Szabályzat I. rész 3.12 cikk 3. bekezdése szerinti fekete kúppal.

4.     A kishajó és a csónak legkisebb biztonsági távolsága:

a)     a Balatonon 0,3 m,

b)     más vízterületen 0,25 m.

Biztonsági távolság: a kishajó vagy a csónak vízmentes oldala, illetve fartükre felső szélének legmélyebb pontja és a tényleges merülési sík közötti legkisebb távolság.

5.     Ha versenycsónakot nem versenyzés céljából vesznek igénybe, a biztonsági távolság és az alapfelszerelés (II-2. melléklet) tekintetében az egyéb csónakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

6.    Kishajónál – a személyhajók kivételével – a Hajózási Szabályzat II. Rész 8.01 cikk 2. pont a)–c) alpontjában meghatározott jelzőtest méretek 0,4 m-re csökkenthetők.

II. Nyilvántartásba vételre nem kötelezett úszóműre vonatkozó előírások

1.     Alapvető stabilitási és szilárdsági követelmény: az úszótestek (úszótest) maximális terhelésnél térfogatuk feléig merülhetnek. Az úszótestek a fedélzeti kerethez hegesztett, illetve biztosított csavarkötéssel (kengyellel) szilárdan csatlakozzanak, a csatlakozási helyek (hordóból kialakított úszótest rendszer esetén 2 db/hordó) maximum 1 m osztásúak legyenek, a fedélzeti keret maximum 500 mm-es hosszanti és keresztmerevítőkkel rendelkezzen;

2.     fedélzeti kialakítás: fa padozat esetében a minimális anyagvastagság 25 mm, illetve egyéb anyagok felhasználása esetén is a fedélzettel szembeni követelmény: középen a maximális terheléssel terhelve maradandó alakváltozást nem szenvedhet;

3.     kikötés: az úszóművek a sarkaiknál, illetve azok közelében rendelkezzenek kikötőbakkal vagy kikötőkarikával, melyek a kerethez merev kötéssel csatlakozzanak;

4.     korrózióvédelem, anyagvédelem, esztétika: acélszerkezet esetében minimális követelmény két réteg korrózióvédő bevonat, egy réteg fedőfestés; faszerkezetek konzerválása; fedélzet csúszásmentesítése; kerti bútorok (szék, asztal) a fedélzethez rögzítettek legyenek;

5.     felhasznált anyagok: úszótestek: minimum lemezhordók vízmentesen lezárt (tömített) nyílásokkal, illetve ezzel egyenértékű egyéb anyagból kialakított testek maximum 2 méterenként válaszfalakkal vízmentes rekeszekre osztva;

6.     fedélzeti keret: minimum 60x60x3 szögvas, illetve ezzel egyenértékű szilárdságú egyéb anyag;

7.     fedélzeti hossz- és keresztmerevítők: minimum 40x40x3 szögvas, illetve ezzel egyenértékű szilárdságú egyéb anyag;

8.     téli tárolást a vízből kiemelt állapotban oldják meg.

III. Nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi sporteszközre vonatkozó előírások

1.     Vízi sporteszköz egy vagy több úszótestet foglalhat magában, amelyek önmagukban vízmentesek és biztonságosan vannak egymáshoz erősítve úgy, hogy teljes terheléssel történő használat mellett a vízterület időjárási, vízjárási és hullámviszonyait maradandó alakváltozás és a vízmentesség csökkenése nélkül kiállják.

2.     Vízi sporteszköznek

a)    hullámzó vízen biztonságosan el kell viselnie a megadott legnagyobb terhelés 125%-át ;

b)    zárt testének teljes térfogata legalább a legnagyobb bemerülési térfogatnak a kétszerese legyen;

c)    megfelelő stabilitással kell rendelkeznie;

d)    képesnek kell lennie legalább 8 km/h holtvízi sebesség elérésére, továbbá a kitérési, fordulási és megállási műveletek végrehajtására.

Bérbeadásról szóló rendelkezések

II-10. melléklet

KEDVTELÉSI CÉLÚ VÍZIJÁRMŰ BÉRBE- VAGY HASZNÁLATBA ADÁSÁRA VONATKOZÓ BIZTONSÁGI SZABÁLYOK

A kedvtelési célú vízijármű bérbe- vagy használatba adására (a továbbiakban: személyzet nélkül való kölcsönzés) a következő szabályokat kell alkalmazni:

1. A kedvtelési célú vízijárművet személyzet nélkül kölcsönző szervezet, illetve az általa megbízott személy felel a kölcsönzött vízijármű üzemképes állapotáért.

2. A vízijárművet személyzet nélkül kölcsönző vagy nem gazdasági célból használatba adó szervezet, illetve az általa megbízott személy köteles a bérlő (igénybe vevő) írásbeli nyilatkozatát beszerezni arról, hogy tud úszni, ismeri a hajózás szabályait, továbbá az azonosító adatokkal megjelölt vízijárművet, valamint a szükséges mentőeszközöket átvette.

Változások 2014-ben:

– vízi túrát 2014. 03.15-étől 4-7,5 kW közötti meghajtású vízi járművel nem lehet kísérni, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e érvényes kisgéphajó hajólevéllel. Március 15-től ez ugyanis csónaknak minősül.

– Március 15-től csónak kizárólag emberi erővel meghajtott 20 métert el nem érő vízi jármű, továbbá a gépi vagy vitorlával meghajtott vízi jármű, amelynek a testhossza a 7 métert nem éri el, és a meghajtást biztosító motor 7,5 kW-ot nem haladja meg, vitorlás esetén pedig 10 m2-t nem éri el a névleges vitorlafelület.

Változások 2015-ben:

A vízi közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló 13/1996. (VI. 28.) BM rendelet módosítása
6. §
(1)
A vízi közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló 13/1996. (VI. 28.) BM rendelet (a továbbiakban: R2.) 3. §
(1) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi szöveg lép:
(A rendőr a vízi jármű vagy úszó munkagép vezetéséhez szükséges okmányt a helyszínen elveszi, ha)
„b)
a vízi jármű, úszó munkagép vezetője megalapozottan gyanúsítható a járművezetés ittas állapotban bűncselekmény, vagy a járművezetés bódult állapotban bűncselekmény elkövetésével,”
(2)
Az R2. 3. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a)
A rendőr a vízi jármű vagy az úszó munkagép vezetéséhez szükséges okmányt a helyszínen elveszi, ha a vízijármű, úszó munkagép vezetője megalapozottan gyanúsítható az ittas vezetés szabálysértés elkövetésével, kivéve, ha helyszíni bírságot vagy szóbeli figyelmeztetést alkalmazott.”

3.03 cikk – Csónak, vízi sporteszköz és kishajó közlekedése

1. Csónakkal, vízi sporteszközzel és kishajóval a parttól vagy kikötőhelyről elindulni és menetirányt változtatni akkor szabad, ha az a víziközlekedés más résztvevőit nem zavarja és vízben tartózkodó személyt nem veszélyeztet.

2. Csónak vagy vízi sporteszköz más hajóval történő találkozás, keresztezés és előzés esetében a kishajóra vonatkozó szabályokat alkalmazza.

3. Ha azonos hajtású kishajók vagy csónakok vagy vízi sporteszközök (a vitorlával haladók kivételével) egymás útvonalát keresztezik, a jobbról érkezőnek van elsőbbsége.

4. A gépi erővel hajtott kishajó, csónak és vízi sporteszköz, valamint a nem gépi erővel és nem vitorlával hajtott csónak és vízi sporteszköz találkozáskor és keresztezéskor köteles a vitorlával haladó kishajó, csónak és vízi sporteszköz útjából kitérni.

5. A gépi erővel hajtott kishajó, csónak és vízi sporteszköz találkozáskor és keresztezéskor köteles kitérni a nem gépi erővel és nem vitorlával hajtott csónak és vízi sporteszköz útjából és – feltéve, hogy a víz szélessége és mélysége ezt lehetővé teszi – legalább 30 m távolságot tartani attól.

6. A gépi erővel hajtott kishajók, csónakok és motoros vízi sporteszközök találkozásukkor jobbra kell tartaniuk és a bal oldaluk felől kell egymást elkerülniük.

(7. A vitorlával haladó csónak és vízi sporteszköz a találkozási és keresztezési szabályok alkalmazásában vitorlás kishajónak minősül. Ezekre az I. rész 6.03-bis cikkében foglaltakat kell alkalmazni.)

8. Csónakkal (kivéve a hajó csónakját), kishajóval (kivéve a hajó kisgéphajóját), továbbá vízi sporteszközzel

a) a menetben lévő nagyhajó útvonalát a nagyhajó haladási irányában 1000 méternél kisebb távolságon belül keresztezni,

b) a menetben lévő, két gyors, percenként 100-120-szor felvillanó sárga villogó fényt viselő gyorsjáratú hajó útvonalát a gyorsjáratú hajó haladási irányában 1500 méternél kisebb távolságon belül keresztezni, és

c) az a) és b) pontban meghatározott, menetben lévő hajókat hátulról 60 m-nél, továbbá oldalról – feltéve, hogy a víziút méretei ezt lehetővé teszik – 30 m-nél kisebb távolságra megközelíteni

tilos.

9. Kikötött úszólétesítmény és a part közötti vízterületen, a kötelek, támdorongok, kikötői eszközök, az alacsonyvezetésű köteles komp kifeszített kötele alatt közlekedni, és a kötelet mindkét irányból az attól mért 50 méternél kisebb távolságra megközelíteni tilos.

10. Vízben tartózkodó személyt – a mentés esetét kivéve –

a) a vitorlával haladó kishajóval, csónakkal és vízi sporteszközzel, valamint a nem vitorlával és nem gépi erővel haladó csónakkal legalább 10 m,

b) gépi erővel hajtott kishajóval, csónakkal, vízi sporteszközzel, valamint a nem vitorlával és nem gépi erővel haladó vízi sporteszközzel legkevesebb 30 m

távolságban úgy kell kikerülni, hogy az a vízijármű és a közelebbi part vagy az őt kísérő vízijármű között maradjon. A vízben tartózkodót a vízijármű közeledésére – szükség esetén – kiáltással is figyelmeztetni kell és a vízijármű sebességét olyan mértékre kell csökkenteni, hogy az ne okozzon hullámzást a vízben tartózkodó közelében.

11. Ha a 10. bekezdésben előírt megközelítési szabály betartása a vízterület méretei miatt nem lehetséges, akkor a vízben tartózkodó körüli 30 m sugarú kör területén legfeljebb 5 km/h sebességgel szabad elhaladni a vízben tartózkodó zavarása nélkül.

12. Vízisízés, vízi sport – és fürdőeszköz használata, valamint ejtőernyő vontatása éjszaka, valamint korlátozott látási viszonyok között tilos.

3.04 cikk – Találkozás gyorsjáratú hajóval

Két gyors, percenként 100-120-szor felvillanó sárga villogó fényt viselő gyorsjáratú hajóval történő, az e Szabályzat I. rész 6.01-bis cikkében meghatározott találkozás során más hajó – a kishajó, csónak és vízi sporteszköz kivételével-, a gyorsjáratú hajó elhaladásáig köteles megtartani eredeti, a gyorsjáratú hajó megjelenésekor tartott irányát.

Vélemény, hozzászólás?