A VÍZRESZÁLLÁS művészete – Vízi Jártassági Képzések a lakosságnak

A 2021-es év a tömeges vízreszállás éve. Beértek az államilag támogatott vízparti fejlesztések, programok, lásd VíziVándor (ami jó alapot fog adni a vízitúrás bázis növekedésének, hisz ezek a gyerekek, felnőttnek is szeretni fogják a vízitúrázást), a vírushelyzet utáni felszabadulás ezreket csábított a rövid ám tartalmas vízitúrás-kikapcsolódásokra, a hazai vízpartok adta lehetőségek tökéletesek, bőségesek és választékosak és még sorolhatnám napestig. Magyarország a vízitúrázás paradicsoma.

A nagy SUP helyzet

Nem szeretnénk hangulatot kelteni a SUP miatt, a SUP ellen, a SUP egy jó dolog, egyszerű, hasznos, élvezetes, ám az a tudás – a vízreszállás művészete – ami vízen szükséges, sajnos (még) sok-sok deszkán állóból hiányzik.

…mert 2021-es év a vízi-balesetek éve is sajnos. Szerencsére nem halálos balesetek ezek, a vízimentők napi szinten számolnak be egy-egy balesetről, ahol közbe kellett avatkozni, mert a vízbe esettek nem tudtak kievezni, visszaszállni, elfújta őket a szél, nem volt rajtuk mentőmellény…pestiesen mondva: azt sem tudták merre van az előre…

Sajnos ezen esetek nagy része SUP-os programok, egyéni túrák közben történt. Ez tény.

Mi ennek az oka? Nagyon egyszerűen leginkább a nagy számok törvénye. SUP-ot kapni mindenhol, még talán a sarki nagyobb élelmiszerboltban is. Menőnek néz ki, kis helyet foglal, elérhető, így ezresével vásárolják, rakják be a kocsi csomagtartójába és viszik le valami vízpartra. Ott aztán felfúják, ráfekszenek, ülnek, állnak és valamilyen – általában rossz – technikával próbálnak haladni a vízen. A nagy számok törvénye alapján sok-sok új vízre szállóból hiányzik a vízismeret, nincs alapvető vízbiztonságuk, VÍZI KRESZ ismeretük, nem tudják mit jelent a Dunán a zöld és piros bója, mit kell csinálni, ha feltámad a szél a Balatonon, kell-e mentőmellény, (és ha igen minek, amikor tud úszni?) Ezek pedig jó bázisai a baleseteknek.

A másik ok pedig a könnyen elérhető haszon. Gombamód szaporodnak a SUP szervezők, ezek egy része (remélhetőleg nagyobb része) tisztában van a szabályokkal, megfelelő tudásbázissal száll csoportosan vízre, ismeri a helyi viszonyokat, meg tudja a kezdőt tanítani evezni, SUP-ozni, de sajnos a másik részük kizárólag a bűvös kiadás-bevétel-haszon háromszögben gondolkodik.

Szövetségünk tagjai egész évben vízen vannak, napi szinten találkozunk olyan szervezőkkel, akiknek láthatóan semmilyen technikai, pedagógiai, vízismereti tudásuk sincs, és ezt a semmit sajnos tovább is adják a túrázóinak…

Nyilván nem csak SUP-os szerveződésekkel vannak problémák, a felkapottabb helyeken nagy számosságban szállnak vízre olyan kenus, kajakos szervezői-csoportok is, ahol aztán egészen furcsa és hátborzongató jeleneteknek lehetünk szemtanúi.

Mit kell tenni?

Vízi Jártassági Tanfolyamokat de azonnal

Elengedhetetlen a lakossági vízi jártassági tanfolyamok elindítása a Vízreszállás Művészetének népszerűsítése. (Ehhez szövetségünk minden anyagot egyébként kidolgozott a tagjaival és a Magyar Vízitúra Klaszter tagjaival) Ezeket a képzéseket vissza kell hozni a köztudatba, elérhető, egy, de maximum 2 napos szeánszok keretében CSALÁDILAG kell ezeket kezelni, méghozzá egy-egy vízterületre és eszközre vonatkoztatva. Nem mindegy, hogy a Rábán vagy a Kettős-Körösön akarja a család a vízi-életet újrakezdeni, elkezdeni.

A Kisbodaki Vízi Kultúrház a Szigetközben indít minden évben ilyet, jó gyakorlatnak érdemes követni

Kereskedői felelősség

Vízi-sporteszközt árulni felelősség. Nem vagyunk benne biztosak, hogy egy élelmiszerüzletben egy SUP-ot vásárló megfelelő tájékoztatást kap az eladótól. Ez a kereskedő felelőssége, ám szövetségünk ebben is lépéseket fog tenni.

Szolgáltatók, szervezők felelőssége

Egyre inkább szükséges, hogy a Magyar Vízitúra Klaszter etikai kódexe és a CÉH jellege kiszűrje azokat a szolgáltatókat, akik nem felelnek meg annak az elvárásnak, hogy a működésük biztonságos legyen főleg a túrázókra nézve, és a szakma életben maradása szempontjából egyaránt. A nagy mennyiségű baleset és felelőtlenség rossz irányba viheti el a vízitúrázás megítélését. Ide is elérkeztünk, a szakma megkívánja az önvédelmet.

Mindezek mellett mindenkinek, aki kezdőként vízre akar szállni, tudatosítani kell, hogy a víz veszélyes üzem. Azért, mert szabadságon van az ember és meleg van a parton, még nem sérthetetlen a vízi turista, a felhőtlen boldogsághoz fontos és szükséges az is, hogy a vízre szállás után biztonságosan, boldogan és sérülésmentesen túrázzunk, és a kikötést saját magunk és ne a mentő/vízirendőr/vízimentő segítségével hajtsuk végre.

Kedves vízitúrás szlogenemet idézve egy nagy hazai túraszervezőtől

A vízitúra jó dolog

maradjon is így, közösen tegyünk meg mindent, hogy a dolgok jó és biztonságos mederben folyjanak tovább…

Vízbaráti üdvözlettel: Klemencz Henrik