Alapvetések
Átemelésre van szükség abban az esetben, ha a vízen továbbhaladás olyan akadályba ütközik, amely a csónakból (hajóból, továbbiakban hajó) való kiszállás nélkül biztonságosan nem hidalható át. Ebben az esetben az átemelés során a hajót részben vagy teljesen kivesszük a vízből és kézzel vagy valamilyen eszköz segítségével a parton, vagy az akadályon (pl. valamilyen vízügyi műtárgy) át – természetesen a Hajózási Szabályzat betartásával – juttatjuk el a következő vízre rakó helyig. Ez az akadály lehet mesterséges, épített vagy természetes (bedőlt fa, hordalékhalom, stb).
Ugyan ez igaz a kikötési vagy vízreszálló pontokra is, azzal a különbséggel, hogy itt mindössze kiszállunk a hajóból és nem kerülünk akadályt a szárazföldön. (klasszikus sima kikötés pl. pihenőhelynél)
Megfelelőség
Akkor megfelelő, komfortos és biztonságos egy átemelőhely, ha az átemelés könnyen és emberi és eszköz sérülés nélkül, biztonságosan oldható meg. A hajó kiemelése és vízre tétele nem igényel az átlagosnál nagyobb fizikai felkészültséget, a hajóval nem kell több száz métert sétálni a következő alkalmas vízre szálló helyig, illetve ennek a távolságnak az áthidalására átemelést könnyítő eszköz áll a rendelkezésünkre.
Biztonságos kikötési pontnak (ez lehet egy sima partszakasz, de természetesen lehet egy kialakított kikötő infrastruktúrával is) nevezhetjük azt a pontot, ahol a hajóból kényelmesen, testi épség veszélyeztetése nélkül ki tudunk szállni, szilárd partra tudunk lépni és ott biztonságba tudjuk helyezni a hajónkat úgy, hogy azt a víz ne vihesse tovább, ne fordíthassa ki és ne boríthassa fel.
Problémák, nehézségek, veszélyek
Nem biztonságos, nem komfortos helyzeteket eredményező partkialakítások, melyekkel kikötés vagy átemelés közben találkozhatunk:
1. Magas, meredek part
2. Meredek, magas kövezés a parton
3. Lapos, nagy terméskövekből álló partszakasz
4. Betonfal
5. Hosszú átemelések
6. Egyebek
1, Magas, meredek part (füves, földes természetes talaj)
Magas, meredek part mellé nehéz kikötni, abban nehéz biztonságosan megkapaszkodni, kilépni. Kilépés után a láb lecsúszik, a hajót könnyen ellökjük a partról. Iszapos, sáros parton ez különösen problémás. Laza talaj esetén sűrűn előfordulhat az, hogy becsúszunk a vízbe a lábunk alatt lévő talajjal együtt. Amennyiben átemelésre van szükség, a hajót nehéz felhúzni a partra.
2, Magas, meredek part (mesterséges kövezés)
Általában terméskövekből álló part menti kövezés a kiszállásnál átemelésnél még több veszélyt, nehézséget hordoz magában. A nagy instabil kövek könnyen megbillennek, legurulva lábsérülést, lábtörést okozhatnak (a víz által alámosott parton lévő 40-50 kg-os kövek rendkívül instabilak), illetve megsérthetik a part mellett álló hajót. Ezeknek a köveknek egy része a víz alatt, a vízfelszíntől néhány centire helyezkedik el, ez szintén komoly veszélyforrás (borulás, hajósérülés)
3, Lapos, nagy terméskövekből álló partszakasz
Kevésbé veszélyes, de nem veszélytelen ez a partkialakítás sem. Ilyenkor a kövek közé becsúszás, lábsérülések fordulhatnak elő. Ha át is kell emelni, akkor fokozottan veszélyes köveken egyensúlyozva akár 40-50 kg-os kenukat vagy könnyebb de hosszabb kajakokat cipelni. A hajót kézben vinni biztonságosan egyenes háttal kéz kézzel lehet, így egyensúlyozni szinte lehetetlen. Egy esetleges botlás esetén magunkra ejtjük a hajót, aminek a következménye komoly sérülés lehet.
4, Magas betonfal
Ritkán előfordulhat az is, hogy olyan helyen kell kiszállni, átemelni, ahol a a part teljesen mesterséges, betonozott, a vízszinttől olyan magasságban kezdődik, ami megnehezíti a kiszállást a hajóból. Ez vízbe esést vagy a hajó felborulását eredményezhet.
5, Hosszú átemelések
Jellemzően nagyobb műtárgyak, állandó akadályok, vagy veszélyes pontok (egy nagyobb zúgó, bedőlt fás szakasz, stb…) meg és kikerülése eredményezhet az átlagosnál hosszabb átemeléseket. Ezekben az esetekben akár több száz métert is kézben kell vinni a hajót. Sokszor nehezíti az átemelést az egyenetlen talaj, aljnövényzet egyéb extrém domborzati viszonyok. A vízitúra útvonalon előfordulhatnak nem várt akadályok is, ám a hosszú átemelést igénylő pontok nagy része ismert, az útvonalba belekalkulálható. Ezen pontok mindegyikét javasolt fejleszteni.
6, Egyebek
Vízmércék melletti lépcső
A vízmércék mellett általában található egy keskeny beton lépcső is. Ez sokszor jó kikötési pont, ám a lépcső túl keskeny ahhoz, hogy két ember egymással szemben állva és a hajót közrefogva elférjenek egymás mellett, így legtöbbször a nehezebb hajókat is csak egy-egy ember tudja a meredek lépcsőn felemelni.
Sólya (beton)
A betonozott sólya megfelelő, enyhe leejtése miatt kényelmesen fel lehet sétálni a hajókkal.
Javaslatok biztonságosabbá tételre
1, Magas, meredek partfal és kövezés.
Kikötő-öböl kialakítása, kevésbé meredek partfallal. Előnyei: nyugodt, lassú vizű „állás” (limány) alakul ki, ahová a hajókkal kényelmesen be lehet állni, kiszállni és a kevésbé meredek falon a hajót fel lehet adni. Legalább legyen akkora, hogy 2-3 hajó egyszerre elférjen. (pl. 4×6 m, 20 fokos parti dőlésszöggel) A meder legyen apró sóderes, iszapos, homokos. Meredek kövezés esetén a feljárón a szükséges kő úgy legyen elhelyezve, hogy könnyedén és biztonságosan fel lehessen lépdelni rajta és feladni a hajókat. Amennyiben lehetséges legyen kialakítva lépcső is.
2, Lapos terméskövek
A terméskövek olyan elrendezése, ahol a láb nem tud sem megbotlani a kövekben, sem megcsúszni közöttük. Ebben az esetben hordható csak biztonságosan, kézben a hajó. Javasolt még olyan csúsztató felület elhelyezése, amin emelés nélkül továbbítható a hajó (pl. ipari gumiszőnyeg vagy rögzített fa „stafni”).
3, Betonfal
Megfelelő univerzális (kajakoknak, kenuknak, evezős hajóknak) stég kialakítása, amihez kikötve, a hajót fel tudjuk adni a betonfalon. Itt extrém magas betonfal esetén lépcső kialakítása javasolt.
4, Hosszú átemelések esetén
Megoldások:
A, Kihelyezett hajóátemelő kocsi.
Olyan helyen alkalmazható, ahol a talaj és a közbiztonság megfelelő, a kocsi könnyen, biztonságosan gurul ( és természetesen nem lopják el). Praktikusan fémből vagy esetleg fából készítve.
Előnyei: olcsó, univerzális
Hátránya: lopás veszély, nem minden talajtípusnál használható
B, Drótkötélpálya (DR-VTSZ koncepció).
Megfelelő távolságra elhelyezett oszlopok között húzódó drótkötél, biztonságos függesztéssel és görgőkkel. A függesztésbe elhelyezett hajó súlyát a kötélpálya tartja, görgővel könnyedén gurulhat a vízre szálló helyek mellett elhelyezett oszlopok között, miközben mellette sétálnak a hajó utasai. Akár egy fő is kényelmesen tudja a függesztett állapotban lévő hajót gurítani a drótkötélen)
Előnyei: bármilyen talajnál használható. Könnyedén kezelhető, biztonságos.
Hátránya: drága a kialakítása, árvíz esetén rongálódik,
5, Egyebek
Vízmérce lépcső
Széles lépcső: Legjobb megoldás egy olyan széles lépcső kialakítása amelyen két ember egy hajót (legalább kajakot, kenut) közbefogva elfér és egymással szemben egymásnak segítve tudják felvinni, vagy kettős sorban állva feladogatni a hajót a meredek lépcsőn.
Dupla lépcső: Másik megoldás lehet az, hogy a mérce két oldalán egy-egy lépcsősor van kialakítva és így tudnak egymással szemben állni a túrázók.
Hajócsúszda
Nyugat-Európa után hazánkban is egyre elterjedtebbek azok a csúszdák, melyek a felvíz és az alvíz közötti vízszint-különbséget hidalják át olyan módon, hogy a hajóból nem kell kiszállni, a csúszdán lefolyó víz biztonságosan lejuttatja a hajtót a felvízről az alvízre.
Elsődleges cél lenne az, hogy minden olyan műtárgyba kerüljön hajócsúszda, amit csak átemeléssel lehet kikerülni és ahol ez biztonságosan megvalósítható. A kialakítása legyen olyan, hogy a legtöbb kézi hajtású hajótípus biztonságosan és sérülés nélkül le tudjon rajta haladni.
Előnye: gyors, kényelmes, turisztikai értéke van
Hátránya: drága a kialakítása, kezdő túrázók számára félelmetes lehet.