Borulás síkvizen – túra közben.
Egy borulás síkvízen sok szempontból veszélyesebb egy vadvízi evezésen bekövetkezett borulásnál. A legfontosabb különbség az, hogy míg vadvízen a hajó legénysége fel van készülve egy borulásra, minden idegszálukkal annak elkerülésére törekszenek, a borulás után jóval hamarabb tudnak “cselekedni”, menteni, önmenteni. A vadvíz sajátosságai miatt erre szükség is van, nem is beszélve arról, hogy a legénység teljesen más védő és mentőfelszereléseket visz magával, mint a síkvízi társaik.
Síkvizen sokszor teljesen váratlan helyzetekben következik be a borulás. Ismeretlen folyóvízen egy hirtelen éles kanyar, bedőlt fa, víz alatt nehezen látható akadály, nagy vízkiszorítású hajó elhaladása, ezek mind-mind elősegítik a borulást. Ha mindezek valamelyike esetleg sok “órás nyugi” után következik be, akkor még jobban meglepheti a túrázót.
Mi a teendő, mire figyeljünk, hogy elkerüljük?
- Védőfelszerelés. Ha tudjuk, hogy a víz tartogathat veszélyeket, ismeretlen vízen járunk, vagy nem vagyunk biztosak az úszás tudásunkban, akkor vegyünk mentőmellényt! FONTOS: a hajóba szállás előtt vegyük fel szabályosan, és a kikötésig legyen rajtunk. Menet közben felvett mentőmellény nem mentőmellény.
- Odafigyelés. Ismeretlen vízen kérjünk túravezetést. Ha erre nincs lehetőség, tanulmányozzuk a térképeket, és a hajó orrában ülő ember dolgozzon össze a kormányossal. Ő a “szem”.
- Felkészülés. Ha közeleg a veszély, amit előre látunk, akkor markoljuk meg az evezőlapátot, határozottan nem kapkodva evezzünk, a kormányos utasításait követve. Hullámok esetén az evezés helyett a támasztásos módszer is tökéletesen alkalmazható.
Ha közel a veszély…(jellegzetes veszélyhelyzetek)
Bedőlt fa / belógó bokor: Ha gyors folyású vízen bedőlf fa felé haladunk, igyekezzünk a víz sebességét meghaladva elkerülni az ütközést. (a hajó csak akkor kormányozható, ha a sebessége meghaladja a víz sebességét) Ha ez nem lehetséges, és a “szem” úgy ítéli meg, hogy a fa koronáján át lehet törni (persze ez sokszor csak feltételezés, hiszen nem látjuk, hogy mi van a víz alatt), akkor a fa / bokor ágai közé egyenesen hatoljunk be, és a legénység szigorúan előre vagy hátra hajoljon egyszerre. Oldalra hajolás tuti borulás. Faág elkapása szintén TILOS, hiszen az hirtelen fékezi a hajót, ami szintén boruláshoz vezethet.
Ha áthaladni nem tudunk és a kikerülés sem megy, akkor a víz neki fogja a hajót fordítani a bedőlt fa törzsének és elkezdi nekiszorítani. Ilyenkor a legjobb módszer az az, hogy a hajót egyensúlyban tartjuk, nem kapaszkodunk a fölöttünk lógó fáagban, mert azzal elősegítjük azt, hogy a víz a hajót a fa alá befordítsa. Érdemes megpróbálna a fatörzs mentén kitolatni / kievickélni a folyásba. Veszélyes pont, amikor a hajó félig a nyílt sodrásban áll, félig neki van szorulva a fának, mert ekkor a legnagyobb esélye a borulásnak. A hajó legénységének összhangja elengedhetetlen.
Nyílt víz és nagy hajó esete: Álljunk közel merőlegesen a hullámvonalra, és várjuk meg, míg a víz lecsillapodik. Nagy hajó útját ne keresztezzük, oldalról, hátulról a hajót meg ne közelítsük!
Zúgó: Minden zúgó (két víz között kis szintkülönbség, ahol a víz megtörik, nagyobb hullámokat vet, majd mögötte visszaforgók, limányok alakulnak ki) jellegzetes V alakú sodorvonalat mutat. Ennek a fordított V nek a csúcsát érdemes megcélozni és egyeneletes, óvatos húzásokkal kell áthaladni rajta. Ha a zúgó nagy, esetleg kövek, akadályok vannak benne, emeljünk át mellette.
Ha beborultunk
Legfontosabb:Az ember testi épsége. Ez mindennél fontosabb! Beborultunk, feljövünk a víz alól (ha lementünk 🙂 ) és körbenézünk, nincs-e akadály, hol vagyunk, hol vannak a többiek, meg van-e mindenki? Ha a hajót akadály felé viszi a víz, akkor az akadály és a hajó közül mindenképpen kerüljünk ki.
Ökölszabályok:
- bedőlt fa alá ne ússzunk be, alatta ne akarjunk átúszni!
- csomagokat, eszközöket ne mentsünk addig, amíg meg nem bizonyosodtunk arról, hogy mindenki, aki a hajóban ült, épségben és biztonságban van!
- vízben lévő embert ne kezdjünk el menteni (hacsak nem vagyunk vízimentők), mert az esetek nagy részében ez sajnos mindkét fél halált okozza. Használjunk partról kötelet, belógó faágat, akármit, de a legvégső esetben ússzunk csak be érte.
Ha ilyen veszély nincs, akkor szedjük össze a lapátokat, csomagokat, a hajót fordítsuk az aljára (hogy ne teljen meg teljesen vízzel) és igyekezzünk a könnyebben elérhető part felé. Keressünk olyan helyet, ahol meg tudjuk vetni a lábunkat. Ha ki tudjuk a hajót húzni, az még jobb. Ha kint vagyunk, és mindenki jól van, akkor a csomagokat gyűjtsük egy helyre és öntsük ki a hajóból a vizet. Integessünk a minket fényképezőknek és mehetünk tovább.
Ilyen esetekre érdemes magunkkal vinni váltás száraz ruhát, mert ha hűvös az idő, akkor igen kellemetlen lehet vizes ruhában tovább evezni.
Hideg vízben való borulásnál hasznos, ha van a vízhatlan zsákban hővisszaverő takaró, a jobban lehült embereknél ez nagy segítség lehet.
Mindíg legyen nálunk egészségügyi felszerelés, működő mobiltelefon és esetleg GPS vagy térkép, hogy a sérüléseket el tudjuk látni és értesíteni tudjuk a rendőröket, mentőket. Érdemes a környékbeli kempingek, vízügy, érdészet telefonszámát is előre elmenteni!
Készítette:
Víziló Vízitúra