Az Árvai zárástól a nagybajcsi szivornyáig

Vízügyi és vízi turisztikai közös bejárás május 9-én

2015 áprilisában fejeződött be az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság kiemelt – KEOP -2.2.1/2F/09-2010-0004 – makroprojektje, amely az Alsó-Szigetköz hullámtéri vízpótlást és az ágrendszerek átjárhatóságát hivatott biztosítani. A projekt érintett települései: Ásványráró; Darnózseli; Dunakiliti; Dunaremete; Dunaszeg; Dunasziget; Győr; Győrladamér; Győrújfalu; Győrzámoly; Halászi; Hédervár; Kisbajcs; Lipót; Nagybajcs; Püski; Vámosszabadi; Vének.

Vízi turisztikai szempontból a Szigetköz kiemelt vízi tájegysége és -régiója Magyarországnak, iker-régiójával, a felvidéki Csallóközzel kiegészülve a Duna-deltához hasonló páratlan vízi világot képvisel, melyet a 2012-ben alapított DUNA-régió Vízi-turisztikai Szövetség minden (v)ízében szeretne feltérképezni, vízi túraútvonalakat kialakítani, népszerűsíteni és a helyi lakosságot saját vizes élőhelyeivel és természeti szépségeivel megismertetni, számukra is és a nagyközönség számára is élménytúrákat szervezni.

Az ÉDUVIZIG és a DR-VTSZ között 2014-ben megkötött stratégiai együttműködés alapvetése, hogy már a tervezés, a döntés előkészítés fázisában legyenek megismerhetőek azok a közös érdeken alapuló szempontok, amelyek alapján a vízügyi fejlesztések, beruházások képesek befogadni és tervezhetően figyelembe venni a vízitúrázás biztonságát és akadálymentességét biztosító feltételeket. Az együttműködése tette lehetővé, hogy a hullámtértéri rehabilitációs beruházás műszaki átadását követően – Magyarországon eleddig első alkalommal – megtörténhessen az a kivételes esemény, hogy egy vízügyi igazgatóság és egy vízi turisztikai társadalmi szervezet „egy hajóban evezzen” és vízről nézve is gyűjtsön tapasztalatokat.

A bejárásunk házigazdái Tatai Róbert szakaszmérnök és Kertész József, az ÉDUVIZIG vízügyi főtanácsosa és a hullámtéri vízpótlást biztosító projekt szakági felelősei voltak.

A vízügyi szakemberek mellett komoly térinformatikai támogatást kaptunk a felméréshez az InterMap KFT mérnökei (név szerint: Nikl István és Péntek Roland) személyében és, hogy túra jellege is legyen a „munkának” elkísért utunkon a Vámosszabadi Fejlesztéséért Egyesület 9 tagja illetve Gál Attila, aki a Szentendrei-Dunán végzi „áldásos vízitúrás tevékenységét”

DSC_0943

A bejáró csapat

A tapasztalatok.

A vízterületet a vízügy munkatársai nemrég keltették életre, ez tökéletesen meglátszik a műtárgyakon és a vízparton egyaránt – nagyszerű munkát végeztek. A műtárgyak szép egységesek, mondhatnánk, hogy elegánsak, szinte megbújnak a környezetükben, a túrázóban nem keltik azt az érzést, hogy a gyönyörű Szigetközt „teleszórták” betonnal és vassal. Az építkezésnek nyoma sincs, néhol egy egy frissen rendezett partszakasz jelzi csak, hogy itt nemrég még munkagépek dolgoztak. Hulladékkal, törmelékkel utunk során nem találkoztunk.

arvai_zarasTatai Róbert szakaszmérnök vezetésével 3 vízügyi mérnök tartott velünk, akik folyamatosan tájékoztattak a az éppen evezett terület pontos adatairól, nevéről és kialakításának körülményeiről. Megállapítottuk, hogy az aznapi 100 köbméteres vízállásnál a zárások evezhetők, a hidak nagy része alatt – könnyed akrobata mutatványok közepette – át lehet haladni. Egyetlen kivétel a ún. Ruszki-híd, ami ennél a vízállásnál már nem evezhető, át kell emelni a hajókat.

átférünk! – (a képen az ÉDUVIZIG szakértői)

A táj végig rendkívül változatos és izgalmas, kisebb-nagyobb zúgók, „surrantók”, hidak, széles és keskeny ágak teszik érdekessé a túrázást Szigetköz ezen részén. Átlagos vagy annál alacsonyabb vízállás esetén szinte akadály nélkül evezhetünk keresztül a tájon. A parton a bagaméri tanyahajó kivételével nincs mesterségesen épített pihenőhely, vendéglátó-egység, így étellel-itallal készüljünk!

Összefoglalva: ismét él az Alsó-Szigetköz és noha a természet még nem vette át teljesen az uralmat az építkezés maradványai felett, bátran elmondható, hogy az ország egyik leg vadregényesebb tája épült meg a közelmúltban.