HSZ kézi hajtású „melléklet”
KIEGÉSZÍTÉSRE, VÉLEMÉNYEZÉSRE
a Hajózási Szabályzat módosításra szorul, melyre van lehetőség javaslatokat eljuttatni a döntéshozó szerveknek. Nekünk ezek lennének az emberi erővel hajtott járműveket érintő javaslataink.
Javaslatunk: Szükséges lenne az emberi erővel hajtott járművek számára egy különálló szabályzat-fejezetet létrehozni a HSZ-en belül.
I., Közlekedés nemzetközi vízi utakon, ezek specialitásai, különleges szabályzása 1
II., Közlekedés nagy gépi forgalmú egyéb vízi utakon 2
III., Közlekedés egyéb vízfelületeken 2
IV., Új kézi hajtású kötelező és tájékoztató vízi KRESZ táblák kihelyezése és megalkotása 2
V., Edzések és versenyek, rendezvények különleges szabályozásai 4
VI., Vízitúrákra vonatkozó szabályozások 4
VII. Balaton, Velencei-Tó 5
VIII., Etikai Kódex 5
IX. Kötelező felszerelések – a Biztonság a legfontosabb 5
X. Tavi közlekedés problémái 5
Alapvetés
Kézi hajtású vízi túra járművek fogalmának rendbetétele:
Javaslataink: minden jelenleg használt emberi erővel hajtott vízi jármű fogalommeghatározás szinten kerüljön be a HSZ megfelelő mellékletébe. Az eszközök típusainak mennyiségi fejlődése megkívánja ezt
– egy tollú lapáttal hajtott vízi járművek (kenu, SUP, ladik)
– két tollú lapáttal hajtott vízi járművek (kajakok)
– menetiránynak háttal ülve, egy tollú lapáttal hajtott vízi járművek (evezős hajók, csónakok)
– kerékpáros mozdulattal, lapátkerékkel hajtott vízi járművek (pl. vízibicikli)
Be kell vezetni a TÚRAHAJÓ fogalmát? Kellhet kategorizálni a HSZ-ben a felhasználás szerinti hajótípusokat?
– vízitúra
– strand
– verseny hajó
I., Közlekedés nemzetközi vízi utakon, ezek specialitásai, különleges szabályzása
javaslataink: egyértelműen jelenjen meg az emberi erővel hajtott és gépi erővel hajtott eszközök kölcsönhatásából adódó minden eshetőségre a viselkedési protokol. (ne csak a kerülés, keresztezés, hanem haladási nyomvonal, stb. stb.)
Magyarország nagyhajózásra alkalmas vízi útjainak hossza 1638 km. Ennek 85%-a állandóan, 15%-a időszakosan hajózható. A vízi úthálózat hosszának 53%-a a Duna vízgyűjtő területéhez, 47%- a pedig a Tiszáéhoz tartozik. A Duna végig hajózható, a Tisza Tiszaburáig, kisebb hajókkal Tokajig vagy Vásárosnaményig. A Bodrog Tokajig, a Körös Köröstarcsáig, a Keleti-főcsatorna a Tiszalök és Balmazújváros közötti szakaszon, a Sió Siófok és Bogyiszló között, a Dráva időszakosan hajózható
A probléma a fenti vízi utakon a gépi hajtású nagyhajó és a kézi hajtású vízi jármű közötti kölcsönhatásban rejlik.
Ezek:
– kézi és gépi hajtású hajók útvonalának keresztezése,
– hullámverés okozta kölcsönhatások,
– a jelenlegi vízi KRESZ nagyhajó szemléletű kialakítása
II., Közlekedés nagy gépi forgalmú egyéb vízi utakon
Ide sorolható minden olyan vízfelület, ahol a szabályozás engedi a gépi hajózást, de nincs nagyhajó forgalom (pl.: Tisza-tó, Körösök néhány szakasza, Szentendrei-Duna, RSD, egyéb…)
III., Közlekedés egyéb vízfelületeken
Minden egyéb olyan vízfelület, amely alkalmas kézi hajtású eszközökkel való közlekedésre. Különös tekintettel a vízi műtárgyak, speciális vízfelületek (éles kanyar, bedőlt fa, veszélyes sodrás, stb.) és a vízi járművek találkozására. Ez hazánk vízfelületének nagy része.
IV., Új kézi hajtású kötelező és tájékoztató vízi KRESZ táblák kihelyezése és megalkotása
Javaslatunk: legyenek vízi kresz táblák kifejezetten emberi erővel hajtott járművek részére.
A vízen közlekedő vízi járművek számára kihelyezett olyan vízi KRESZ táblák, melyek a kézi hajtásúak számára fontos információkat tartalmaznak a vízről és a gépi erővel hajtott hajók közlekedésről, illetve a többi vízi jármű számára figyelmeztető információkat tartalmaznak a kézi hajtású vízi járművek közlekedéséről.
A jelenlegi Hajózási Szabályzat (HSZ) a (főleg nemzetközi) hajózó utakon (Duna, Tisza és nagyobb folyók) a vízi KRESZ tábla rendszerét nagyrészt a gépi erővel hajtott vízi járművekhez igazította. A mederviszonyok, hidak és egyéb műtárgyak a nagy méretű hajókra vannak leginkább hatással, a HSZ szabályozásai ezért hozzájuk vannak igazítva, ám egyúttal érvényesek minden vízen közlekedő eszközre is. A kézi hajtásúak jogkövető magatartás esetén az esetek nagy részben a nagy hajók nyomvonalát kell kövessék, figyelembe véve a haladási irány kötelezettségeket, bójákat, stb.
A kézi hajtásúak számára két közlekedési magatartás lehetséges (főleg hajózási útvonalak mentén):
1,
Teljesen betartva a HSZ szabályozását, követve a táblákat és a bójákat haladnak a nagy méretű hajókkal azonos nyomvonalon. Számtalan veszélyt jelent, ezek főleg a hajók méretbeli eltéréséből adódnak
2,
A biztonságos, (pl. part menti vizeket) keresve haladnak, kerülik a hajózási útvonalat. Sarkantyúknál, kövezéseknél (az útba eső akadályok) azonban ki vannak téve annak a veszélynek, hogy ha nem veszik időben észre a műtárgyat (főleg völgymenetben) rásodródhatnak, fennakadnak, ami súlyosan balesetveszélyes. Kifejezetten veszélyes lehet ez a nagyobb csoportoknál
A kézi hajtású hajó vagy beevez a hajózó útba és úgy kerül, vagy átemel a parton, amely sokszor fizikailag nem lehetséges a part kialakítása miatt.
A kézi hajtású eszközök haladásának – technikai adottságaik miatt – léteznek “írtatlan” szabályai.
Hegymenetben jellemzően parthoz közel, a limányokat, lassú vizeket követve haladnak, míg völgymenetben szívesen használják a kézi hajtásúak a gyorsabb sodorvonalat. Éppen ezért minden vízterületnek megvannak a kézi hajtásúak jellemző haladási nyomvonalai, átkelő és kikötőhelyek, átemelőhelyek, stb…
Az evezős hajók utasai háttal ülnek a menetiránynak, evezőlapátjaik miatt hajójuk szélesebb nyomtávot igényel.
A csónakos horgászok nem a megtett út miatt vannak a vízen, őket haladásukban, a nyomvonalukban más szempontok vezérlik.
Ezek a különleges szokások, nyomvonalak egyértelműek lehetnek egy gyakorlott kézi hajtású evezősnek, ám a gyors haladású motoros hajó vezetője számára – tapasztalat híján – rejtve maradhatnak, ami balesetveszélyes helyzeteket eredményezhet.
ÚJ TÉMAKÖR: Kézi hajtású tájékoztató és vízi KRESZ tábla tábla
Olyan információs tábla, amely tájékoztató jellegű, kézi hajtásúak számára jól látható helyen, megkülönböztethető módon van elhelyezve. Információi ajánlások, betartásuk nem kötelező, az adott vízterületen kialakult kézi hajtású tapasztalatokon alapulnak.
Gondozásuk, kihelyezésük állami finanszírozású civil vagy önkormányzati megvalósítású feladatnak kell lennie!
Ilyenek például (kiegészítésre szorul):
1, folyamkilométer tábla (tájékozódás miatt szükséges minden folyóvízre)
2, viszonyítási pont (tájékozódás miatt szükséges lehet tavakra, kiterjedtebb vízterületekre, pl. Szigetköz, Bodrog-ártér, stb)
3, jellemző átkelő hely (két part között, jellemzően folyókon. Pl: kanyar előtt limány a másik oldalon)
4, keresztgát, sarkantyú (a parthoz való csatlakozási helye, alakja és hossza van jelölve)
5, biztonságos átemelőhely (kiszállóhely és beszállóhely közötti távolság jelölve)
6, hídpillér (távolsága, elhelyezkedése, javasolt áthaladási irány jelölve)
7, sekély víz, gázló, veszélyes kövezés a mederben (távolsága jelölve)
8, éles, veszélyes kanyar (iránya, alakja, távolsága jelölve)
9, veszélyes szakasz (jellemzően bedőlt fák, zúgók, erős vízfolyás, stb…)
10, kikötő kompok, gépi hajtású hajók számára (távolság, irány jelölve)
11, vízről nem látható településekhez vezető szárazföldi út, kikötési pont (település távolsága jelölve)
12, edzőterület (versenysport klubok által használt vízterület, edzésre)
13, jellemző horgászterület
14, jellemző fürdőterület.
V., Edzések és versenyek, rendezvények különleges szabályozásai
A vízen tartott vízi-sport edzések különleges körülmények között zajlanak, melyek hatékonyságát a jelenlegi szabályozás bizonyos vízfelületeken erősen ronthatja. A HSZ-ben meg kell jelennie a rendezvények biztosítására, szervezésére vonatkozó részletes szabályozásnak (vagy hivatkozásnak)
Kiegészítő javaslat: legyen elég egy szolgálati célú és vonalvizsgával rendelkező kisgéphajó vezető, aki felelősséget vállal a többi kisgéphajó rendezvény alatti munkájáért és pontosan kijelöli azok elhelyezkedését, viselkedését és tevékenységét. A rendőrség által kért többi kisgéphajó vezetőnek ne legyen kötelező vonalvizsga és szolgálati célú kisgéphajó vezetői.
VI., Vízitúrákra vonatkozó szabályozások
Javaslataink:
– Vissza kell vezetni a vízi jártassági engedélyt. Ha a hajóban/csoportban X számú jártasságival rendelkező személy ül, akkor az a hajó/csoport kapjon engedményt a túravezető-kíséret alól.
– Nemzetközi és nemzeti hajózóúton kelljen kötelezően motorcsónak kíséret, a többi vízfelületen ne. Ennek meg kell jelennie a szabályzatban, hiszen nem lehet mindenhol motorcsónakkal túrát kísérni.
– Bizonyos vízterületeken legyen kötelező „túravezető”, aki írásban felelősséget vállal arról, hogy ismeri a vízterületet és képes a csoportot megfelelően végigvezetni a vízterületen. Ez kidolgozást igényel (pl. Rába bizonyos szakaszai, Hernád, Sajó, Szigetköz, stb…)
– Ne csak a csoport mennyisége alapján legyen a vízitúra értelmezve.
A jelenlegi HSZ kizárólag hibásan értelmezett mennyiségi tulajdonságok mentén kezeli a vízitúrázásra vonatkozó témaköröket. A gyakorlattól ez merőben eltér, a szabályosan túrát vezetők köre gyakorlatilag a szakszövetségek edzőire korlátozódik. A motorcsónakos kíséret a legtöbb vízfelületen nem megoldható.
Szükséges lehet vízfelület szempontjából megkülönböztetni a kötelező kíséret típusát:
Feladatok:
1. a megfelelő túrázó limit meghatározása
10 hajóegység lehet 10 fő egy személyes kajak esetén vagy 200 fő 10 sárkányhajó esetén. Nyilvánvaló, hogy a hajóegység nem mértékadó mennyiség.
Egy jellemző túracsoport 20-40 fő között van, javasolt lenne a személyek számával meghatározni a vízitúra-csoport létszámát.
2. A vízitúra helyes meghatározása
Ha az előre megszervezett, meghirdetett és túrán megjelent csoport létszáma elérti a limitet, akkor – a fentiek tekintetében – beszélhetünk vízitúráról. Ebben az esetben kell a kíséretet hivatalosan meghatározni.
Javasolt lenne megkülönböztetni két vízitúra típust:
– gépi hajtású kíséretet igénylő vízitúra
– vízitúra, olyan vízfelületeken, ahol a gépi kíséret nem lehetséges
3. Hol kell motorcsónakos kíséret?
Nemzetközi, nemzeti hajózóutakon, ahol nagy a hajóforgalom és széles, adott esetben gyors folyású a víz és a limitet eléri a vízitúrázók száma.
4, Ki lehet a túravezető és mikor szükséges a jelenléte
A túravezető fogalmának, vizsgarendszerének, felelősségének és feladatának pontos meghatározása.
VII. Balaton, Velencei-Tó
VIII., Etikai Kódex
Javaslataink: legyen a HSZ melléklete egy vízi etikai kódex
Ez létezik: https://dr-vtsz.hu/tamogatott-projektek/vizi-tarsadalmak-egyuttelese/vizi-etikai-kodex-szakmai-vitaanyag/
IX. Kötelező felszerelések – a Biztonság a legfontosabb
A jelenlegi szabályozás megfelelő, kis kiegészítésekkel:
– ha nem kötelező viselni a mentőmellényt a HSZ szabályozása miatt, akkor is legyen kötelező a mentőpatkó/pad/egyéb mentőeszköz jelenléte a hajóban.
– 5 méter kötél mellett dobózsák fogalma jelenjen meg és legyen kötelező, legalább a túravezetőnek.
X. Tavi közlekedés problémái
Javaslataink: meg kell vizsgálni azt, hogy bizonyos – állóvízi közlekedésre tervezett – hajótípusok esetén fel lehet-e szabadítani a parttól való eltávolodás maximum távolságát. Legyenek átkelésre kijelölt helyek a Balatonon, ahol meghatározott hajótípusokkal szabad az átkelés az északi és déli part között.
A Balatonon legyenek partra vezető kikötő „sávok”, ami ha át is halad strand területén, szabályosan kivezeti az emberi erővel hajtott járművet a partra.
A fenti javaslatok kis módosítással kerüljenek legyenek érvényesek a többi állóvízünkre is.
készítette: Klemencz Henrik, 2015