Sikeresen és a vártnál nagyobb érdeklődéssel zajlott le szövetségünk második alkalommal megrendezett vízitúrázással és a vízi kultúra erősítésével foglalkozó civil konferenciája a II. Magyar Vízitúra Konferencia Leányfalun.
Mindenekelőtt ki kell emelnünk, hogy Leányfalu teljesen díjmentesen biztosította számunka a gyönyörű szép és tágas művelődési ház nagytermét és technikáját és az ott dolgozók segítették egész a megjelent, közel 80 ember jóérzését. Mindezek mellett a leányfalui Vadkacsa Egyesület önkéntesei is egész nap dolgoztak a konferencia gördülékeny lebonyolításán. Köszönjük!
Egy híján minden meghívott előadó élt a lehetőséggel, hogy előadásával segítse a mind szakmailag, mind földrajzilag széles spektrumból érkezett vízitúrázással foglalkozó civilek, vállalkozások, önkormányzatok szakmai fejlődését. A közönség soraiban az ország minden tájáról, Ausztriából és Szlovákiából is megtalálhatóak voltak vendégek, akik nem csak az előadások alatt, hanem a szünetekben is hasznos információkkal gyarapodtak – egymástól leginkább.
A délelőtt folyamán Pereházy Gergely (a Vadkacsa Egyesület szakmai alelnöke) és Pándi László által röviden bemutatott szövetségünk idei terv és programismertetése után önkormányzati percek következtek. Radnai Bertalan Ipolytölgyes és Tímár Gábor Kisbodak (Szigetköz) polgármestere tartott egy-egy hangulatos és tanulságos előadást azzal kapcsolatban, hogy egy önkormányzat hogyan támogathatja a vízitúrázást és a civileket.
Utánuk egyéni bemutatkozások, programismertetők következtek, mely előadói a hallgatók soraiból kerültek ki. Érdekes embereket és témákat ismerhettünk meg a Rábáról, a szomszédos Vácról és mindezek mellett új vízitúrás programok, illetve vízhez kötődő civil fejlesztéseket is a tudomásunkra hoztak. Ezek után következett az ebédszünet, mely alatt számtalan szóbeli együttműködés és összefogás köttetett az előadások témaköreiből…
A délutánt dr. Szomráky Pál jogász és civil közösségépítő szakember, a nagymarosi Nomád Bár szellemi atyja indította. Témája a közösségépítés és a közösségi vendéglátás volt, kifejezetten ez utóbbi jogi háttere. Pali új típusú megközelítését nagy tetszés övezte. Őt dr. Fülöp Tibor Rendőr Alezredes Úr, a Dunai Vízrendészet vezetője követte, aki jellemzően központi szereplője a vízitúrás szakmai eseményeknek. Az Alezredes Úr, mint mindig, most is tökéletes felkészültséggel érkezett, számtalan különleges és érdekes kérdés hangzott el felé, de – ahogy máskor is – természetesen most is mindenki választ kapott a kérdésére.
Hajóépítős szakmai percek következtek, három mester is szerepet kapott a képzeletbeli porondon. Pörnyeszi György csónaképítő mester a modern anyagok szerepéről beszélt és tartott rövid bemutatót, majd egy gyönyörű gondolatmenettel zárta előadását a fával való munka szépségéről… Látszott Gyuri szemein, hogy nem csak a keze, hanem a szíve is ért a csónaképítéshez…Mezei Csaba a Hajóépítők Közösség vezetője következett, aki az amatőr hajóépítést és az általa alapított, több száz, amatőr hajóépítőből álló közösséget mutatta be egy fantasztikus videó segítségével. Csaba úttörő dolgokat csinál, sokat fogunk még róla hallani vízitúrás körökben, ez már biztos. Hozott egy saját építésű kenut is, csak hogy lássuk, mit tudnánk mi is készíteni, otthon, a konyhaasztalon.
Mundi Tamás zárta a a mesteremberek sorát, aki bőgős csónakjaink és a Big Blue kenuk apja-anyja, tervezője, a nagy méretű túrahajó építésről és ezek előnyeiről beszélt, illetve a kereskedelmi forgalomba hozás rögös útját ismertette az tőle megszokott, egyértelmű és könnyen érthető módján.
Foki Vili, szövetségünk alelnöke, edző, pedagógus és oktatási szakember tartotta meg szokásos évi, Stand Up Comedy jellegű előadását, mely címe: mit csináljunk a gyerekkel? Vili óriási tapasztalattal, szakmai tudással és mindig nyitott szívvel áll a sportolni vágyó gyermekek és szüleik mellé – ennek fortélyait sajátíthatták el az Őt hallgató vízitúrások.
Arany Szív 2018 – Szabó Miklós barátunk részére
S végül, ha már szív: szövetségünk 2018-ban megalapított Arany Szív díját vehette át a konferencia záró előadója, aki a Dunakanyar „vízi sárkánya”, fiatalok és idősek múzsája – és még sorolhatnánk Szabó Miki barátunk jelzőit, aki az idén is betartotta fogadalmát és (többek között) háromszor egymás után megkerülte egyhuzamban a Szentendrei-Szigetet, bebizonyítva ezzel azt, hogy „nincs olyan, hogy nincs tovább”. (Jómagam jelen voltam parti biztosítóként. Tényleg nincs olyan…)
Jövőre találkozunk! Köszönjük, hogy ennyien eljöttetek!
Jó vizet Nektek 2019-ben is!